Tavaly év végén emlékeztünk meg Túróczy Zoltán halálának ötvenedik évfordulójáról. Egyházpolitikai szerepének megítélése talán a mai napig kissé ellentmondásosnak hat, ugyanakkor kétségtelenül a 20. század kiemelkedő formátumú evangélikus lelkészei közé tartozik, akit a gyülekezetek háromszor választottak meg püspöknek, s akit a politikai erő háromszor mozdított el hivatalából. Ötven év távlatából a megemlékezés már elsősorban nem az élő szemtanúk beszámolóira, hanem a róla és tőle fennmaradt írásos forrásokra támaszkodhat. Ilyen források számos helyen fellelhetők, ám leggazdagabb együttesük a győri Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjteményben őrzött hagyatéki anyag.
Csoportkép 1931-ből – balról jobbra Szabó József, Túróczy Zoltán, John Nelson Christananda indiai misszionárius, báró Podmaniczky Pál
A Túróczy-hagyaték levéltárba kerüléséről nem maga Túróczy Zoltán, hanem elhunyta után a családtagjai intézkedtek. Az átadásra szánt iratokat gondosan átválogatták, alapszinten rendezték, s így kerültek be a győri gyülekezet levéltárába még az 1970-es években.
A későbbi évtizedekben az iratokat többen is gyarapították és ismét rendezték, elsősorban a Győrben szolgáló Kovács Géza és Tekus Ottó lelkészek. 2010-ben darabszintű jegyzék készült a teljes állományról, amely nagymértékben megkönnyíti azok munkáját, akik kutatni szeretnének az iratanyagban.
Portré Túróczy Zoltánról (készítette: Lünsdorf Károly, 1957)
Hagyaték és családtörténet
Túróczy Zoltán – mint a két világháború közötti időszakban oly sok értelmiségi – maga is kutatta családjának múltját. Különösen is édesanyjának felmenőire volt kíváncsi, akik több nemzedéken keresztül lelkészekként szolgáltak. Gyűjtötte a fellelhető adatokat és dokumentumokat dédapjára, a budavári gyülekezet egykori lelkészére, Bauhofer Györgyre (1806–1864), valamint nagyapjára, a Tiszai Egyházkerület egykori püspökére, Czékus Istvánra (1818–1890) vonatkozóan. Előbbivel kapcsolatban az időbeli távolság okán már csak néhány eredeti iratot tudott fellelni, ám nagyapjával kapcsolatosan komoly irathagyatékot sikerült összegyűjtenie.
Czékus István levele későbbi feleségének (Vác, 1848. szeptember 11.)
Az általa megőrzött, így a saját hagyatékában fennmaradt Czékus-források közül különösen is figyelemre méltó két levelezési sorozat. Az egyik Czékus István leveleit tartalmazza, amelyeket Bauhofer Vilmához írt házasságkötésük előtt, illetve utána. A levelek különlegességét az adja, hogy ennyire személyes jellegű iratok nagyon ritkán kerülnek levéltárba, ezeket általában a családok őrzik tovább, s nem adják át.
Hasonlóan személyes levélváltást tartalmaz az az iratcsoport is, amely Karsay Sándor dunántúli szuperintendens Czékushoz írt leveleit foglalja magában. A fennmaradt írások egy hosszú és szoros barátság s ezen keresztül két család történetébe engednek betekintést, ám ezen túlmenően azért is becsesek ezek a dokumentumok, mert Karsay közéleti és egyházpolitikai témákról is elmondja bennük a véleményét, de nem püspöki minőségében, hanem magánemberként.
Karsay Sándor levele Czékus Istvánhoz (Győr, 1880. július 24.)
Túróczy, a prédikátor
Amikor a dunántúli gyülekezetek 1948-ban Túróczyt választották meg püspöküknek, az eseményről ‒ többek között ‒ a korábbi győri szolgatárs, Szabó József dunáninneni püspök is beszámolt egy cikk formájában, amelyben a következő módon vetette össze a nyugdíjba vonuló Kapi Béla és a frissen megválasztott Túróczy Zoltán személyét: „Nem hiszem, hogy püspök valaha is annyit levelezett volna, mint Kapi Béla, és nem hiszem, hogy püspök valaha is annyit prédikált volna, mint Túróczy Zoltán.”
E mondat igazságtartalma teljes mértékben visszatükröződik a ránk maradt hagyatékban, hiszen a túlnyomó részét prédikációk, hitébresztő előadás-sorozatok, bibliaórákon elhangzott igemagyarázatok teszik ki. Számuk több ezerre tehető, s lefedik Túróczy Zoltán egész igehirdetői pályafutását a teológusként végzett korai szolgálatoktól egészen az 1960-as években elhangzott utolsó prédikációkig. Ezek egy részét az elmúlt évtizedekben ugyan publikálták, ám zömükben még nem közzétett iratanyagokról van szó. Ugyanakkor reménykedhetünk abban, hogy az elkövetkezendő években a Túróczy-prédikációk közkinccsé tételében is óriási segítséget nyújthat a néhány évvel ezelőtt országos szinten megindított Igehirdetésfelhő projekt.
Levelezések
A fennmaradt irategyüttesben számos értékes levelezés is ránk hagyományozódott a korábban említetteken kívül. Ezek közül érdemes kiemelni Gáncs Aladár leveleit, amelyek különösen őszintén tárják elénk egy hihetetlenül ügybuzgó és lelkes ifjú evangélikus lelkész belső vívódásait és azokat a nehézségeket, amelyekkel pályája során szembe kellett néznie.
Izgalmas olvasmányok Kutas Kálmán vagy Egyed Aladár Túróczyhoz írt levelei is. Az előbbiek különlegességét az adja, hogy Kutas számos versét is elküldte Túróczynak, így irodalmi munkássága is jól kidomborodik a levelezésen keresztül. Az utóbbi pedig elsősorban azért értékes, mert bepillantást nyerhetünk az Egyesült Államokban működő magyar evangélikus gyülekezetek mindennapjaiba. Ehhez kapcsolódóan rendhagyó módon a hagyatékban még egy levélsorozat maradt fenn. Ezeket maga Túróczy írta 1965-ben, amikor öt hónapot töltött betegeskedő lánya és unokái mellett Chicagóban. Ott-tartózkodása idején természetesen igyekezett végigjárni a magyar nyelvű gyülekezeteket is, s benyomásairól, tapasztalatairól részletesen beszámolt otthon maradt családtagjainak.
Túróczy Zoltán pályafutásával összefüggésben köztudott, hogy élénk kapcsolatokat ápolt finnországi evangélikus lelkészekkel, s az 1930-as évektől kezdődően óriási szerepet játszott a két evangélikus egyház kapcsolatainak élőbbé és szorosabbá tételében. Az aktív szolgálati évek alatt kötött barátságok természetesen a nyugdíjazása után is megmaradtak. Ezek emlékét őrzi a gyűjteményben több mint száz finn nyelvű levél, valamint egy fényképalbum, amely Túróczy finnországi élményeit dokumentálja.
Rövid írásom csupán egy-egy jellemző vagy éppen érdekes dokumentumcsoport felvillantására vállalkozhatott a rendkívül gazdag, harminchét doboznyi irathagyaték kapcsán. Ám soraimmal nem is a részletekbe menő bemutatás, sokkal inkább a figyelemfelkeltés volt a célom, remélve, hogy akár e sorok olvasása nyomán lesznek vállalkozók, akik érdemesnek tartják a püspök életének, munkásságának egy-egy aspektusát részleteiben is kibontani, s ennek eredményeképpen – akár már a közeljövőben – újabb értékes tanulmányokkal, publikációkkal bővülhet a Túróczy Zoltán szerepével foglalkozó irodalom.
A szerző levéltáros, a Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény vezetője
* * *
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. január 30. – február 6–i 87. évfolyam 3–4. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.
