A Magyarországi Evangélikus Egyház egyik legfiatalabb szervezeti egysége munkájának eredményeivel sokan és naponta találkozhatunk, viszont működése a háttérben zajlik, a kívülállók számára kevéssé ismert. A 2016 óta létező Evangélikus Fejlesztési Irodát öt éve vezeti Benyó Balázs, néhai Kendeh-Kirchknopf György evangélikus lelkész unokája. Őt kértük arra, hogy ismertesse meg olvasóinkat az iroda feladataival, működésével. A beszélgetés közben az is kirajzolódott, hogy az egyházi projektek tervezése és kivitelezése közben milyen előnyökkel jár, ha az előkészítés szakaszára a megszokottnál több figyelmet, energiát fordítunk.
– Miként és milyen céllal jött létre az Evangélikus Fejlesztési Iroda?
– A pályázatok, fejlesztések kezelésére hozta létre az irodát a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma 2016-ban. A kezdeti időszakban Kocsis Istvánt bízta meg az egyház vezetése, hogy koordinálja az iroda működését; magam a megválasztásom óta, 2018. augusztus 1-jétől vagyok a vezetője. Az első fél évben még egyedül dolgoztam, majd ahogyan az iroda folyamatosan egyre több feladat megvalósításában vállalt szerepet, úgy kezdtünk bővülni. Nagyon jó és hatékony kis csapat jött össze. Egészen a közelmúltig négyen dolgoztunk az irodában: rajtam kívül Antal Ágnes műszaki ellenőr, Szlama Ágnes irodavezető és márciusig Buday Gergő projektvezető is a sorainkat erősítette.
– Milyen szakmai kompetenciák alapján merült fel az ön neve, mint aki alkalmas az iroda vezetésére?
– Az építőipari projektek lebonyolítása területén a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-nél dolgoztam korábban vasútfejlesztési igazgatóként. A munkaköröm hasonló volt a mostanihoz, csak nem templomokkal, gyülekezeti termekkel, óvodákkal, hanem a vasúthálózat fejlesztésével foglalkoztam. Később pedig egy uniós projekteket támogató tanácsadó szervezetben töltöttem be vezető szerepet. Ezeken a területeken meghatározó tapasztalatokat szereztem, melyeknek ötvözetét jól tudom hasznosítani az evangélikus egyházban végzett munkám során. Egyébként már a 2010-es évek elején részt vettem olyan beszélgetésekben, amelyek arról szóltak, hogy az egyházon belül hogyan tudnánk kialakítani egy tudásközpontot.
– Milyen változásokat hozott a gyakorlatban az iroda létrehozása a megelőző évekhez képest?
– Korábban a nagy beruházások projektmenedzsmentje és a műszaki ellenőri feladatok ellátása különböző, a piacon elérhető alvállalkozóknak volt kiadva, ami a végeredményt tekintve nem biztos, hogy a leghatékonyabb megoldás. Osztom azt az álláspontot, hogy a nagyprojektek esetében az a célszerű, ha „házon belül” találunk alkalmas szereplőt a projektmenedzsmentre, úgy, mint aki a megvalósuló műszaki tartalomra, a költségekre, a minőségre való tekintettel, a lehető legnagyobb odafigyeléssel, gondos gazdaként végzi a feladatát. Nem arról van szó, hogy a külsős szereplő ne csinálhatná ezt jól, de az a meggyőződésem – és ezt az elmúlt évek igazolták is –, hogy látszik a végeredményen, amikor egy beruházást olyanokra bízunk, akik a szakmai hozzáértésen túl a szívüket-lelküket is beleteszik a munkába.
– Az elmúlt időszakban milyen programokon dolgoztak az iroda munkatársai?
– Az egyik kiemelt feladatunk a 2016-ban megkötött, 2,2 milliárd forintnyi állami támogatásról szóló szerződésben vállalt fejlesztések megvalósítása volt. Ennek a több projektelemből álló programnak a lebonyolításába kapcsolódtunk be 2018-ban, és mostanra minden vállalás teljesült. Békéscsabán a Nagytemplom, valamint a jaminai templom és a közösségi épület felújítása, Pestszentimrén a Luther-kápolna és gyülekezeti terem építése, Hidason a templom tetőszerkezetének a felújítása történt meg. Soroksáron gyülekezeti központ kialakítása valósulhatott meg, Nyíregyházán megújult a Nagytemplom belső tere [képünkön], elvégezték a gyülekezeti épület teljes felújítását és bővítését, Budakeszin új templom épült, Pestújhelyen a templom közösségi épületrésszel bővült.
– Többször említette a nagyprojekt szót. Ez mit takar? Mi számít ilyennek szakmai szemmel? Hiszen az adott gyülekezet számára a saját életében változást, fejlődést hozó beruházás a legnagyobb, legfontosabb projekt.
– Az Európai Unió szabályozása pontosan meghatározza a nagyprojekt fogalmát, én azonban a megkülönböztetés érdekében a saját projektjeink komplexitása és mérete alapján „kereszteltem” el így ezeket. A felsoroltak közül nagyprojekt volt a békéscsabai, a budakeszi és a nyíregyházi. Ezeknél is nagyobb projektként zajlott a kórházprogram előkészítése 2020-ban. Ennek a rendkívül összetett feladatnak az előkészítésére kaptunk állami támogatást. Az országos iroda közreműködésével, dr. Cserháti Péter [az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet orvos igazgatója – a szerk.] vezetésével nagyon sokat foglalkoztunk ezzel. Odáig tudtunk eljutni, hogy egy nagyon komoly tervezési programot tettünk le az asztalra, hiszen ez nemcsak egy építészeti feladat volt, de a tervezett intézmény orvosszakmai kritériumainak is meg kellett felelni. Ez a program volt az alapja egy nagy közbeszerzési kiírásnak, ami le is zajlott, eredményt is hirdettünk, de a tervek elkészítéséhez már nem kaptuk meg a fedezetet. Örömmel vettünk részt a Luther Otthon – Evangélikus Diákotthon Benczúr László tervei alapján megépült új kollégiumi épületének kialakításában [képünkön]; ez 2022 szeptemberében készült el. A nagy komplex építési feladatok mellett jutott energiánk kisebb gyülekezeti építési munkák támogatására is, például Galgagyörkön, Váckisújfalun, Vanyarcon.
– Milyen további projektekről tud beszámolni, amelyek meg is valósultak, vagy meg fognak valósulni a közeljövőben?
– A kormány és a Magyarországi Evangélikus Egyház között 2020-ban született egy megállapodás, amelynek fontos fejezete egy óvodaépítési program. Ennek az előkészítése gyakorlatilag megtörtént. A szakmai pályafutásom egyik meghatározó tapasztalata, hogy az infrastrukturális beruházásoknál óriási jelentősége van annak, hogy azokat milyen alapossággal készítjük elő, mennyi energiát, munkát, pénzt és időt szánunk arra, hogy végiggondoljuk, mit is akarunk építeni. A kívülálló számára ez a gondos alaposság talán felesleges pepecselésnek tűnhet, de ez később időben és a költségek tekintetében is megtérül. Ilyenkor a szükséges időt együtt töltjük el azokkal a szereplőkkel, akik később a használói lesznek az adott épületnek, legyen az templom, óvoda vagy közösségi tér. Ilyenkor próbálunk minél teljesebb képet kapni arról, hogy mit és hogyan szeretnének csinálni, hogyan szeretnének „élni” a megépítendő épületben. Vannak olyan építészek, akik egy lakás, ház megtervezése előtt akár egy hónapra is beköltöznek a megbízó családhoz, hogy lássák, hogyan élnek, hogyan zajlanak a reggeli és esti rutinok és hasonlók. Természetesen egy még nem létező óvodába nem tudunk beköltözni, de a lényeg ugyanaz: az előkészítés fázisában minél alaposabban körbejárni, hogy amit építeni szeretnénk, annak milyen célokat kell szolgálnia. Jó, ha ezt a lehető legpontosabban meg tudjuk fogalmazni az előkészítés során, el tudjuk mondani a tervezőnek, hiszen köztudott, hogy az építkezések költségei jelentősen növekedtek az elmúlt években, és még többe kerül, ha menet közben jut eszünkbe, hogy valamin változtatni kell. A munkánkat segítette, hogy az evangélikus egyházhoz számtalan kiváló építész tervező kötődik. A teljesség igénye nélkül említésre méltó id. Benczúr László, ifj. Benczúr László, Krizsán András, Ráskai Péter és Balázs.
– Önnek ezt a gondos előkészítő munkáját konkrétan hol tudta kamatoztatni az iroda?
– A kezdetektől mindenhol. Amióta átvettük a külső vállalkozótól a lebonyolítás és a műszaki ellenőrzés feladatait, szem előtt tartjuk, hogy a beruházás, amelynek a lebonyolítására megbízást kapunk, a költséghatáron belül, a határidők betartásával és az elvárt minőségben valósuljon meg. Az óvodafejlesztési program keretében 2021-ben rekordgyorsasággal sikerült egy régi orosz laktanya épületén belül kialakítani a Kecskeméti Barackvirág Evangélikus Óvodát [képünkön]. Tavaly a Magyarországi Evangélikus Egyház ezen program folytatására sajnos nem kapott több forrást az államtól, idén viszont további két óvodaprojekt megvalósítására nyílt lehetőség a kormány által biztosított keretből, Kelenföldön, illetve Veszprémben. Utóbbi intézmény épületének felújítására, gyakorlatilag inkább újjáépítésére nagyon nagy szükség van, hiszen egy olyan, régi típusú épületben működik, amely a mai energiaárak mellett fenntarthatatlan. A kelenföldi és a veszprémi óvodán kívül még hat evangélikus óvoda tervei vannak készen, és várják a megvalósítást. De az óvodaépítés mellett folyamatban van a salgótarjáni gyülekezet temploma, parókiája és imaháza felújítási munkálatainak a támogatása is.
– Hogyan zajlik a gyakorlatban a Magyarországi Evangélikus Egyház és az Evangélikus Fejlesztési Iroda együttműködése?
– Az iroda tulajdonképpen egy olyan belső szolgáltató, amely a megrendelés beérkezésétől egészen az átadásig végigkíséri az egyes projekteket, végzi a lebonyolítást, összhangban a megrendelő szándékaival. A támogató az állam, a támogatott az evangélikus egyház, a megrendelő pedig az adott gyülekezet, amelyik például óvodát szeretne építeni, de megrendelő lehet az országos iroda nevelési és oktatási osztálya is. Mivel a megrendelő és a támogató nem minden esetben ugyanaz, előfordul, hogy a megrendelő kicsit nagyobbat álmodik, mint amekkora az anyagi keret. Nagyon szép munka ezt úgy harmonizálni, hogy a megrendelő célja úgy valósuljon meg a beruházással, hogy az egyháznak ehhez ne kelljen többlettámogatást előteremtenie. Ezeket a néha „ördöglakatnak” tűnő feladványokat a már említett kiváló építészekkel, illetve az országos irodán dolgozó kollégákkal – az elmúlt időszak projektjeinek jellege miatt is különösen az oktatási és a pályázati osztállyal – együttműködve rendszerint megoldjuk.
– Az elmúlt időszakban különösen nagy hangsúly van az energiahatékonyságon. Ezzel összefüggésben volt feladatuk?
– Nagy örömmel vettük ki részünket a gyülekezetek számára kiírt energetikai pályázat előkészítő feladataiból. A Magyarországi Evangélikus Egyház életében az anyagi lehetőségekhez képest jelentős projekt szerintünk, hogy átgondolt és jól előkészített kisebb-nagyobb energetikai korszerűsítések valósulhatnak meg közel száztíz gyülekezet számára.
