Sorozatunkban a Magyarországi Evangélikus Egyház budapesti Üllői úti országos székházában szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Tölgyesi Ágnes koordinátorként a külhoni magyarsággal kapcsolatos ügyekért felelős az ökumenikus és külügyi osztályon.

– Gyermekek mellől került az országos irodába. Hogyan?
– Négygyermekes édesanyaként sokáig otthon voltam. Ez idő alatt önkéntes munkában és a gyülekezeti szolgálatban vettem részt. Az Esztergomi Evangélikus Egyházközségnél a helyzetemből adódóan elsősorban gyermekfoglalkozásokban, karácsonyi műsorokban, bábfesztiválokban működtem közre. Ez le is kötötte a családon kívüli energiáimat. Később a gyermekvédelem területén helyezkedtem el: az esztergomi családsegítő szolgálatnál iskolás korú gyermekek oktatási anyagait állítottam össze, programokat szerveztem számukra, illetve „jelzőrendszeri” funkciót is betöltöttem az iskola és a szakszolgálatok között. Nem gondoltam arra, hogy területet váltsak, de ahogy nőttek a gyermekeim, egyfajta útkeresés alakult ki bennem. Ebben a keresésben találtam rá a külügyi osztály álláshirdetésére az interneten. 2019 szeptembere óta dolgozom az országos irodán.
– Ezek a falak már akkor sem voltak ismeretlenek az ön számára…
– Amikor még idősek otthona is működött az épületben, akkor nagyon sokat látogattam itt a nagyapámat, Józsa Mártont [1917–2000; evangélikus lelkész, nevéhez fűződik a siófoki templom felépítése – a szerk.]. Ez volt az utolsó szolgálati helye. Később bábképzésre jöttem ide. Akkor rácsodálkoztam, hogy milyen szépen, igényesen, igazi közösségi térré formálva újították fel az épületet.
– Mit takar a munkaköre, mivel foglalkozik a külhoni magyarság koordinátora?
– Munkám jelentős része a külhoni magyar közösségek gyarapodását szolgáló állami diaszpóratámogatás köré épül. A támogatások révén sok közösségi tér újult meg, és számtalan program megvalósulásához tudtunk hozzájárulni. Hiszünk abban, és tapasztaljuk is, hogy ezek a terek és programok olyan tartalommal és lélekkel telítődnek, amelyek valóban megerősítik a külhoni közösségeket. A támogatások előkészítése, egyeztetése, az elszámolásokkal kapcsolatos ügyintézés és a rendszeres kapcsolattartás a feladatom, valamint a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület évenkénti konferenciájának előkészítése, lebonyolítása, háttéranyagok kidolgozása is hozzám tartozik. A nyugati diaszpórában az évtizedek alatt összegyűlt nagyon sok iratanyag; a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről igyekszünk ezeknek az egyháztörténetileg és kultúrtörténetileg egyaránt fontos archívumoknak a megőrzésében, digitalizálásában, kutathatóvá tételében közreműködni. Természetesen nem egyedül végzem a felsorolt feladatokat. A külügyi osztályon mindössze négyen dolgozunk, tudunk egymás munkájáról. Ők nagyon fontos, támogató hátteret jelentenek számomra.
– Mi jellemzi a külhoni evangélikus közösségeket?
– Különböző a történelmi hátterük az elcsatolt területek magyar evangélikus gyülekezeteinek és a diaszpóra magyar protestáns gyülekezeteinek, de bárhol legyenek is ezek a közösségek, azt mindenképpen nagyon láthatóvá teszik, hogy az anyanyelv, a magyarság megőrzése és a hit megtartása szorosan összefügg. Ennek hátterében sok odaszánás és szolgálat van. Mindenhol fontos kérdés, hogy miként lehet ezeket a közösségeket megőrizni, megerősíteni, és hogyan lehet a fiatalabb generációkat odaszeretni.
– Mit jelent az ön számára ez a szolgálat?
– Gyermekként nagyon sok szolgáló emberrel voltam körülvéve. Már akkor azt gondoltam, hogy az lehet igazán boldog, aki valamilyen formában szolgálatot végez. Az én életemben is egyre fontosabb kérdéssé vált, hogy mi lehet az én „ügyem”. Az országos irodán úgy érzem, hogy pont erre találtam rá. Ez a munka nemcsak inspirál, hanem a képességeimet is „igénybe veszi”. Itt olyan evangélikus közösségben lehetek, ahol nemcsak jó ügyért dolgozunk, hanem bízunk és számítunk is egymásra. Ez a munka áthatja az életemet.
* * *
Az interjú eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2022. december 4–11-i 87. évfolyam 47–48. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a e-mail-címen, vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.