Öt történelmi egyház képviselője is ellátta kézjegyével a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megújulásáról szóló nyilatkozatot. A hazai idegenforgalom hosszú távú fejlődését meghatározó elképzelés egyik kiemelt területe a vallásturizmus erősítése.
A Magyar Turisztikai Ügynökség május 27-én sajtónyilvános eseményen tájékoztatta a nyilvánosságot a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 program részleteiről. A dokumentum kidolgozásában részt vevő negyvenkilenc szakmai szervezet és öt történelmi egyház képviselői a Várkert Bazárban közös nyilatkozatot írtak alá az összefogásról, együttműködésük megerősítéséről. A stratégiában – a vendéglátás, az egészségturizmus, valamint az üzleti és konferenciaturizmus mellett – külön fejezet foglalkozik a vallási turizmussal.
„Örülök, hogy aláírhattam ezt a fontos dokumentumot – fogalmazott az esemény apropóján dr. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. – Mi, egyházi vezetők nem egyszerűen abból indultunk ki, hogy a több mint egy éve tartó válság után ezt az ágazatot is újra lehessen indítani, hanem hogy abban minél hatékonyabban részt vehessenek az egyházak és a hozzájuk tartozó közösségi terek.” Mint elmondta, a vallásturizmusról szóló fejezet szakmai anyagának összeállításához, így a célok és a vízió eléréséhez kapcsolódó alapelvek, valamint a fejlesztési irányok meghatározásához is elengedhetetlen volt az egyházak képviselőinek tapasztalata, szaktudása. „A vallásturizmus missziója, hogy találkozási lehetőséget biztosítson Istennel, egymással és önmagunkkal. Gazdag vallási, történelmi és kulturális örökségünk megosztásával közösségeink és az egyének személyes testi, lelki és szellemi fejlődéséhez járul hozzá. Alkalmat ad arra, hogy a látogatók felfedezzék vallási és kulturális történelmünket, és átéljék, megtapasztalják ember és Isten kapcsolatát” – emelte ki Fabiny Tamás.
Az NTS2030 dokumentum öt stratégiai irányvonalat (ezek mentén pedig konkrét intézkedéseket) határoz meg, amelyek részletes iránymutatásként szolgálnak az intézkedési terv megvalósításához. Ezek a vallásturizmus népszerűsítése, az alapfeltételek, az élmények és a szervezeti feltételek biztosítása, valamint a nemzetközi események kiaknázása.
A hazai egyházak alapvetően nyitottak az általuk kezelt értékkincsek vallásturisztikai célból történő bemutatására, ugyanakkor vannak olyan korlátaik – mind a kapacitás, mind a turizmus - szakmai ismeretek terén –, amelyek megoldást igényelnek. Kiemelt értékkincseik négy főkategóriába sorolhatók: kegyhelyek, búcsújáróhelyek, templomok és más imahelyek (168 helyszín), kolostorok és elvonulási helyszínek (20 helyszín), zarándokutak és tematikus utak (8 út), illetve egyéb szakrális értékek (31 helyszín).
