Kondor Péter püspök és Korányi András püspökhelyettes üzenete az Egyházak Világtanácsa (EVT) 11. nagygyűléséről.
Kedves Testvérek!
Az EVT vége felé közeledő nagygyűléséről ma igazán színes képeslapot küldünk. Formálódik a záróüzenet, egymás után fogadja el a tanács a határozatokat és az ajánlásokat. Csak úgy születhetnek közös dokumentumok, ha tükrözik a világ kereszténységének sokszínűségét. A sokféleség mögött pedig – a felekezeti sajátosságok mellett – erős kulturális különbségek is állnak: például a fekete, a latin, a keleti vagy éppen a mai arab többségű területeken élő ősi kereszténység helyi jellegzetességei. És persze azt is észre kell vennünk, hogy a nyugati kereszténység látásmódja is csupán egy a sok közül…
A világgyűlés napirendjén három súlyos témakör szerepelt kiemelten: a globális klímaválság; a háborús konfliktusok és a béketeremtés; valamint a genderfelvetések problematikája. A legnagyobb egyetértés az egyre drámaibb éghajlatváltozás témakörében van, legalábbis ami a környezetvédelem fontosságát illeti. A pusztítás mögött álló gazdasági érdekekről már eltérnek az álláspontok…
Számunkra természetes, hogy a háborús konfliktusok közül Európa most Ukrajnáról beszél, a világ többi részéről érkezők viszont arról a számtalan háborús konfliktusról is, amelyet gyakran a nyugati országok robbantottak ki az elmúlt időkben (gondoljunk csak Szíriára). Az igazságos béke a világ számos pontján csak vágyott kívánság.
A legtöbb nyugtalanságot a gender témakörében tapasztaljuk. A sokszínű világban nagyobb egyetértés van afelől, hogy például a nőkkel és a gyerekekkel szembeni erőszak vagy elnyomás a világ számos pontján napi valóság, s ez a keresztény közösségek felől nézve megszüntetendő. A nyugati genderelmélet viszont számos olyan témakört vet fel, amely értetlenségre talál a világ többi kulturális és teológiai kontextusában.
Az EVT vezetésének egyértelmű álláspontja, hogy az egyházi világszervezet alapja a párbeszéd, az állásfoglalásoké pedig a konszenzus. Olyan évezredes keresztény kultúrát kell itt gyakorolnunk, amelyben „senki se a maga hasznát nézi, hanem mindenki a másokét is” (Fil 2,4). Ha ez sikerül, már az is komoly bizonyságtétel a mai világban.
Testvéri szeretettel küldjük üdvözletünket,
Kondor Péter és Korányi András
