Evangélikus közéleti személyiségekről neveztek el kisbolygókat a közelmúltban. Ezentúl egy-egy égitest is őrzi Tessedik Sámuel lelkész, iskolaalapító, pedagógus, gazdasági szakíró, illetve Schulek Frigyes építész emlékét.
Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak művelőiről, köztük Karikó Katalinról – írja a Csillagászat.hu oldalon megjelent cikkében Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője. Az elnevezéseket november 29-én hagyta jóvá a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) Small Body Nomenclature nevű, tizenöt tagú munkacsoportja. Az összeállításból kiderül, hogy a névadók között két evangélikus is van.
Sárneczky Krisztián 2011. szeptember 30-án észlelte azt az 1,5 km átmérőjű, 4,1 év keringési idejű égitestet, amelyet Schulek Frigyes (1841–1919) építészről, műegyetemi tanárról, a Magyar Tudományos Akadémia tagjáról nevezett el. A magyar eklektikus építészet jelentős egyéniségének nevéhez számos magyar középkori építészeti emlék helyreállítása fűződik: a Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom átépítése, a jáki templom, a lőcsei városháza stb. Tervei szerint épült a szegedi református templom, az 1903-ban felavatott Halászbástya és a Svábhegyi Csillagvizsgálótól nem messze található János-hegyi Erzsébet-kilátó.
Az előző felfedezés után néhány hónappal, 2012. március 15-én Kürti Istvánnal közösen azonosította Sárneczky Krisztián azt az 1 km átmérőjű, a Napot 4 év alatt megkerülő kisbolygót, amely mostantól Tessedik Sámuel (1742–1820) evangélikus lelkész, iskolaalapító, tanár, gazdasági író nevét viseli. Ahogy a névválasztás indoklásában is írták, Tessedik mind elméleti, mind gyakorlati pedagógiai munkássága a felvilágosodás pedagógiai eszméinek hazai meghonosítását szolgálta. Szarvasi iskoláját a gyakorlati oktatás első magyar megvalósult kezdeményezésének tekintjük, ezen túlmenően pedig az akác és a lucerna magyarországi elterjedését is neki köszönhetjük.
