Magyar egyházvezetőt választott a németországi, erlangeni székhelyű Martin-Luther-Bund elnökévé a szervezet közgyűlése október 8-án Wittenbergben. 2022. január 1-jétől dr. Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke tölti be – a szövetség történetében az első külföldiként – ezt a tisztséget. Ötéves megbízatásának apropóján beszélgettünk vele.
– Mit érdemes tudni a Martin-Luther-Bundról, azaz Luther Márton Szövetségről?
– A 19. században elsősorban azzal a céllal alakult meg, hogy a Németországból kivándorolt evangélikusokat hitéleti szempontból gondozza. Ehhez lelkészeket küldött hozzájuk, akkor még főként az Újvilágba, illetve teológiai, liturgiai anyagokat juttatott el nekik. A 20. században aztán a figyelem középpontjába egyre inkább a kelet- és közép-európai lutheránus egyházak megsegítése került. A hangsúly azóta is a szórványban élő evangélikusság helyben való támogatásán van, mind lelki-szellemi, mind anyagi értelemben, például ösztöndíjak biztosításával, konferenciák szervezésével, kiadványok megjelentetésével. A szövetség folyamatosan sok kisebb projektet karol fel, illetve minden évben egy nagyobb célra is adományoz. Ennek az úgynevezett diaszpórasegélynek néhány éve a nyíregyháza-kertvárosi, illetve a bátonyterenyei és a szúpataki gyülekezet volt a kedvezményezettje, és az ottani diakóniai munkát támogatta vele a szervezet. 1983 óta nyelvtanfolyamokat is szervez a szövetség. Ezt a lehetőséget annak idején először kifejezetten a magyar lelkipásztorok számára tette elérhetővé, méghozzá abból a meggondolásból, hogy a Lutheránus Világszövetség 1984-es budapesti nagygyűlésére felkészültebbek legyenek a lelkészek az idegen nyelvek ismerete szempontjából. A kezdeményezés azóta is működik, immár más nemzetiségű, diaszpórában élő lelkészek is igénybe vehetik ezt. A Magyarországi Evangélikus Egyházból is évente két-három személyt tudunk küldeni erre a képzésre. Fontos kiemelni, hogy a szövetség szorosan együttműködik a Németországi Egyesült Evangélikus-Lutheránus Egyházzal, amely tulajdonképpen a Martin-Luther-Bundon keresztül valósítja meg a kelet-európai egyházak felé irányuló segélyintézkedéseit.
– Hogyan épül fel a szervezet, és mi az elnök szerepe?
– A Martin-Luther-Bund tulajdonképpen ernyőszervezet, amely összefogja a tagegyesületeket: a német tartományi egyházak és a külföldi egyházak különféle Luther-szövetségeit. A több mint húsz tagú közgyűlésbe, illetve a kilenctagú elnökségbe nemcsak a németországi, hanem a külföldi egyesületek is delegálhatnak tagokat. A Magyarországi Luther Szövetség képviseletében az utóbbi években – egészen mostanáig – ennek az alelnöke, dr. Lackner Pál korábbi tábori püspök volt tagja az elnökségnek. Az elnök elsősorban reprezentatív szerepet tölt be. Az érdemi, operatív munkát a főtitkár – jelenleg Michael Hübner – és munkatársai végzik a szövetség erlangeni központjában.
– Mit jelent püspök úrnak ez az új tisztség?
– Az elnök személyéről – az elnökség javaslata alapján – a közgyűlés dönt. Korábban a tartományi egyházak püspökei közül került ki az elnök. Azzal, hogy most személyemben külföldi elnököt választottak, azt kívánták hangsúlyozni, hogy határokon átnyúló, európai, sőt a dél-amerikai és dél-afrikai tagszövetségek révén világszinten jelen lévő szövetségről van szó. A jelöltséget azért fogadtam el, mert tudomásom szerint teljes egyetértésben javasoltak erre a posztra, illetve az alelnök, Rudolf Keller egyháztörténész, teológiánk díszdoktora, valamint a főtitkár is biztosított a támogatásáról. Emellett szempont volt az is, hogy korábban a Lutheránus Világszövetség egyik alelnökeként részben ugyanennek a régiónak voltam a felelőse, és valamiképpen annak a munkámnak is a folytatása lehet ez. Ugyanígy az is sokat számított a döntésben, hogy életem sok ponton összeforrott a Martin-Luther-Bunddal: éppen negyven évvel ezelőtt, 1981 nyarán jártam először – akkor még látogatóban – az erlangeni központban, majd 1984-ben siófoki segédlelkészként kaptam egy féléves ösztöndíjat. Kilenc évvel később a doktori képzés keretében töltöttem kint egy tanévet, akkor már feleségemmel, Katival együtt, és Blanka lányom is ott született. 1998-ban pedig doktori védésem is az erlangeni teológiai fakultáson volt. A Duna Televízióban aztán filmet is forgattam az itteni kollégiumról.
– Szavaiból kiderül: mindig jó érzéssel tér vissza Erlangenbe. A megválasztásra ezúttal azonban Wittenbergbe kellett utaznia.
– Az erlangeni központot éppen átépítik, ezért lett Wittenberg a közgyűlés helyszíne. Az alkalomra feleségem is elkísért. A reformáció hónapjában különösen is szimbolikus és megerősítő érzés volt a közgyűlés másnapján éppen az itteni Stadtkirchében [városi templomban – a szerk.] megerősítést kapni a rám bízott feladathoz. Az úrvacsorai istentiszteleten az eddigi elnök, Carsten Rentzing püspök prédikált, majd áldással indított útra ebben az új szolgálatban.
* * *
Az interjúban említett film itt tekinthető meg:
