Boldogok a békességet szerzők – az együttélés kényszerétől a béketeremtés lelkülete felé címmel tartott konferenciát november 10-én, csütörtökön a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szociáletikai Bizottsága a szervezet budapesti székházában. Az alkalmon az orosz és ukrán ortodox egyházak viszonya mellett szó esett a politikai polarizálódásról, a kultúrharcról, valamint a békességteremtés keresztyén küldetéséről is.
A konferenciát Fazekas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanára nyitotta meg, rámutatva, hogy az egyházon belül is folyamatosan jelen van az igény közéleti kérdések megvitatására. A MEÖT konferenciáján mindez az interdiszciplinaritás jegyében, valamint bibliai alapon történik meg – szögezte le.
Evangélikus részről László Virgil, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) oktatója Békességteremtés az Újszövetségben címmel tartott előadást. A teológus kiemelte, hogy az Újszövetségben az ellenség szeretete követelménnyé vált, hiszen Jézus kitágította a korábbi határokat, a természetes szimpátián túlmutató szeretetre hívott el bennünket. Hangsúlyozta, hogy az élethez való ilyen hozzáállás békét teremt, hiszen megszakad a kölcsönös gyűlölet, a háborúság, valamint a bosszú ördögi köre. A békét teremtők Isten fiainak fognak neveztetni – emelte ki a boldogmondások közül.
Ugyancsak az EHE tanáraként Orosz Gábor Viktor a pacifizmus és a realizmus dilemmájára hívta fel a figyelmet. Mint fogalmazott: kizökkent időkben előfordulhat, hogy az erőszak teremt olyan rendet, amelyben az evangélium jobban tud terjedni. Dietrich Bonhoeffert idézve elmondta, az egyház háborúban csak a békéért kiálthat Istenhez, valamint az egyház nem ismeri a háború szentségét. A német mártír hozzáállása kapcsán kiemelte, hogy – az anabaptista eredetű mozgalmakkal ellentétben – úgy vélte, a béke helyezi az evangéliumot a középpontba, mégpedig úgy, hogy a béke megőrzi a világot az evangélium hirdetése számára. A pacifizmus és a realizmus ellentétébe az egyéni felelősségvállalás hoz némi feloldást – fejtette ki.
A konferencián Nacsinák Gergely András, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus papja a személy fogalmáról beszélt a XX. századi ortodox teológia kontextusában. Ötvös Csaba József ortodox pap előadását a MEÖT főtitkára, Fischl Vilmos olvasta fel; ebből kiderült, hogy az ortodox egyház egységében rést ütött az orosz–ukrán háború. Barcsi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem docense a Magyarországon jellemző „elismerési problémákra” hívta fela figyelmet, többek között szót ejtett a szociális ellátásról, valamint az oktatás helyzetéről is. Balogh László Levente, a Debreceni Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetője eladásában a politikai megosztottság, polarizálódás dilemmáival foglalkozott.
Czentnár Simon református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának adjunktusa az emberi kapcsolatokban történő békéltetés szolgálata kapcsán azt hangsúlyozta, hogy nincs horizontális megbékélés vertikális megbékélés nélkül, nem az emberi természet javítgatása, hanem az új ember megelevenítése adhat csupán valódi békét. „Keresztyénként csak akkor tud valaki elköteleződni a békéltetés mellett, ha a megbékélés keresztyén értelmét magáévá tette. Ha elvonatkoztatunk Krisztustól, akkor a próbálkozásaink erőtlenné és meddővé válnak, csakis az evangéliumhoz való radikális hűség lehet az út. Nem akarhatunk kevesebbet adni a világnak Krisztusnál” – emelte ki.
A konferenciáról részletes tudósítás ovlasható a Református.hu oldalon.
