Különleges alkalom, ha olyan magas rangú szentszéki tisztségviselő látogat el egyházunkhoz, mint Kurt Koch, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke. E hivatalt XXIII. János pápa alapította 1960-ban, amikor is a második vatikáni zsinat döntései nyomán Róma álláspontja az ökumenével kapcsolatban érdemben változott: a más felekezetekkel való kapcsolattartás előmozdítása és persze az ezzel kapcsolatos teológiai gondolkodás is magas egyházvezetői szintre emelkedett.
Amikor két évvel ezelőtt Fabiny Tamás elnök-püspökkel együtt meghívtuk a bíborost Magyarországra, nem sejtettük, hogy még a készségesen visszaigazolt, de akkor oly távolinak tűnő 2020. áprilisi látogatást is ellehetetleníti majd a járvány.
Meghívásunk háttere kettős volt: egyrészt az, hogy az ötvenkettedik eucharisztikus világkongresszus évében, amikor egyházunk is az úrvacsora jegyében alakítja programjait, a lehető legmagasabb szinten tudjunk beszélni arról, ami egy olyan diaszpóraegyházban, mint a mienk, sokakat, így engem is foglalkoztat: mik a kilátásai annak, hogy katolikus részről is lehetővé váljon az eucharisztia közös megélése a vegyes házasságban élők számára.
Másrészt azt is fontosnak tartottuk, hogy az az egyházi vezető, aki talán a legátfogóbban látja a világ keresztény közösségének helyzetét, nyilvánosan, világi közegben is megszólaljon azzal kapcsolatban, mit gondol kontinensünk jövőjéről abban a helyzetben, amelyben a korszellem láthatóan nem kedvez a keresztény hit és értékek érvényesülésének, ugyanakkor egyre több helyen hivatkoznak Európa keresztény gyökereire. A Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem június 7-i, hétfői konferenciája, melynek első előadója Koch bíboros lesz, erről fog szólni.
Tamás püspökkel közös kezdeményezésünk mögött ugyanakkor egy nagyon személyes élményem áll a 2000-es évek elejéről. Diplomáciai pályafutásom nagy ajándéka, hogy két olyan államban szolgálhattam, amelyeknek vallástörténeti háttere, jelenlegi vallási élete különösen érdekes és számomra személyesen is tanulságos.
A németországi évek tapasztalatai bár változatosak voltak, sok meglepetést nem okoztak. A svájci időszak ezzel szemben számos váratlan élménnyel és meglepetéssel gazdagított, amelyek közül kiemelkedik az akkori bázeli katolikus püspökkel, Kurt Kochhal való személyes találkozásom 2004-ben.
Svájc különleges államberendezkedése, a nem a konszenzust erőltető, hanem a konkordanciát, „a szívek együttműködését” előmozdítani kívánó demokratikus rendszer 1848 óta él. Ez a működési elv, amelyet minden ízében alakított a helvét reformáció, a többségi demokráciához és hierarchikus rendszerekhez szokott átlag európai számára legalábbis szokatlan, pedig ott még a katolikus egyház működését is befolyásolja.
Koch püspök igen kedvesen fogadott a Bernhez közeli Solothurnban lévő rezidenciáján. Kérdéseimre válaszolva beszámolt a katolikus közösséget érintő legfontosabb kérdésekről, nagy kiterjedésű püspökségének változatos történelméről és a saját – a katolikus egyházban legalábbis – különleges helyzetéről. Azzal lepett meg, hogy az ablakhoz lépve rámutatott a kertben álló új szolgálati autójára, amelynek típusát és komfortfokozatát a vásárlás előtt egyeztetnie kellett a hozzá tartozó gyülekezetek elöljáróival.
Ez azonban csak egy kisebb adalék volt a püspökválasztás módjáról szóló beszámolójához – a választás ugyanis még inkább bázisdemokratikus, a világi hatóságok beleszólását lehetővé tevő, a Szentszék befolyását erősen korlátozó, egészen egyedi eljárásrend. A hívek levélben beküldött személyi javaslatait az egyházmegyék és a kantonok képviselőiből álló grémium szavazással hagyja jóvá; a világi hatalom képviselői is töröltethetnek neveket a jelöltlistáról. A fennmaradó jelöltek közül a hívek választanak püspököt, amint 1995-ben Kurt Kochot, a Luzerni Egyetem dogmatikaprofesszorát is. A megválasztott püspök személyét aztán a Vatikán hagyja jóvá.
Ezzel a nagyon is protestáns egyházkormányzási tapasztalattal nevezte ki őt 2010-ben XVI. Benedek a keresztények egységét előmozdítani hivatott hivatal élére. Aligha találhatott volna alkalmasabb személyt.
A szerző a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője
Kurt Koch bíboros június 8-án, a Pannonhalmi Főapátság Isten és a világ – Vendégségben az Ige asztalánál című ökumenikus konferenciáján tart előadást. Ezen az alkalmon Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professor emeritusa köszöntővel, dr. Fabiny Tamás elnök-püspök és Béres Tamás, az egyetem rektorhelyettese előadással készül. A konferenciát és a záró ökumenikus vesperást a főapátság YouTube-csatornája élőben közvetíti.
