Épített és lelki örökségünk volt a témája a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület kolozsvári találkozójának. A május 31. és június 2. között zajlott tanácskozásra hét országból érkeztek a testület tagjai. A nemzeti összetartozás napjának, június 4-ének a közelsége és a kolozsvári helyszín adottságai különleges lelki és tartalmi többletet adtak az együttlétnek.
A Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület (METT) üléseit a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának Ökumenikus és Külügyi Osztálya szervezi változó helyszíneken. Kolozsvár most először adott otthont a találkozónak, a házigazda a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Püspöki Hivatala volt.
Részt vettek az ülésen a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökei – Fabiny Tamás, Kondor Péter és Szemerei János –, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület felügyelője, Mészáros Tamás és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Adorjáni Dezső Zoltán is. Találkozhattak egymással a romániai, szlovákiai, szlovéniai, ausztriai, németországi és amerikai egyesült államokbeli magyar evangélikus közösségek képviselői, és meghívott vendégek is jelen voltak.
Együtt maradni hitközösségként is
A tanácskozás a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében kezdődött. A helyszínválasztásnak nem csak szimbolikus jelentősége volt, hiszen Kolozsváron működik – a trianoni határátrendezés óta, mind a mai napig – az erdélyi evangélikus lelkészképzés.
A jelenlévőket házigazdaként Adorjáni Dezső Zoltán püspök köszöntötte. „A nemzeti összetartozás törvénybe foglalt emléknapja kimondja azt, amit mindig is ki kell mondanunk nekünk, magyaroknak pártállástól, hitünktől, politikai szimpátiánktól, világnézetünktől függetlenül: hogy »a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme«. A METT léte ugyanennek a gondolatnak az égisze alatt történik. Együtt akarunk maradni úgy is mint magyar nemzeti közösség, de úgy is mint felekezeti, hitközösség” – hangzott el a püspök köszöntőjében.
Az ülést nyitó áhítat után Ősz Előd egyháztörténész, teológiai tanár tartott érdekfeszítő előadást az erdélyi protestáns lelkészképzés múltjáról és jelenéről. A tanácskozás alkalmával a tagegyházak és diaszpóraközösségek életéről szóló beszámolókat előadások keretezték épített és lelki örökségünk témakörében. Bár az érintett témák gyökerükben Kolozsvárhoz és Erdélyhez köthetők, az összmagyar evangélikusság számára is fontosak, tanulságosak.
A második napon Lupescu Radu művészettörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense Erdélyre tekintve számolt be a műemlékvédelem fontosságáról, kihívásairól és tanulságairól. Ehhez kapcsolódva korreferátumában Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke a szellemi és a lelki örökségről elmélkedve kötötte össze az épített és a lelki örökséget – kőtől a lélekig.
Megemlékezés egy áldozatkész szolgálatról
Korányi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanára Kirchknopf Gusztáv kolozsvári lelkipásztor, teológiai magántanár életútját mutatta be előadásában. Benkő Timea, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára a romániai evangélikus egyház legfrissebb kiadványát ismertette, amely Kirchknopf Gusztáv két nagyobb lélegzetű írását tartalmazza.
Az összejövetel keretében a kolozsvári evangélikus (Pietati-) templomban vesperát is tartottak, ez alkalommal megemlékezve Kirchknopf Gusztávról. Az erdélyi evangélikusok őt tekintik a történelmi kényszer miatt létrejött romániai evangélikus egyház első, hivatalosan meg nem választott vezetőjének. A lelkész öt éven át harcolt a trianoni döntés után egyházzá szerveződni kénytelen magyar evangélikusok törekvéseiért. Áldozatkész szolgálata, rendíthetetlen hadakozása miatt a román hatóságok mint nem kívánatos személyt 1923-ban kiutasították Romániából.
A megemlékezésen Kendeh K. Péter magyarországi evangélikus lelkész, Kirchknopf Gusztáv dédunokája mondott személyes hangvételű beszédet, melyben nyíltan szólt arról a többgenerációs traumáról, amely a dédapa és szerettei kiutasításával vette kezdetét a család életében.
Az egybegyűlteket Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul is köszöntötte.
A tanácskozás utolsó napján Bálint Róbert unitárius lelkész, szociológus a 2021. évi [elhalasztott, valójában 2022-ben zajlott – a szerk.] romániai népszámlálásnak a vallási és felekezeti hovatartozásra vonatkozó eredményeit mutatta be, majd ezeket kiértékelték a résztvevők.
„Nyitogatjuk egymás szemét”
A METT tagegyházainak és a diaszpóraközösségeknek a képviselői minden tanácskozás alkalmával beszámolnak az elmúlt időszak örömeiről, gondjairól, a közösségek helyzetéről. A beszámolókban többen megfogalmazták: a felmerülő nehézségekre, kihívásokra adott válaszok által, a hitből fakadó konok, áldozatkész kitartás példáin keresztül a tagok nyitogatják egymás szemét. Így válnak a mindenkori tanácskozások erőforrássá, hiterősítő találkozásokká az Úr Jézus Krisztus dicsőségére.
A Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület kolozsvári ülésén elhangzott beszédekből jó reménység szerint kiadvány is készül.
A Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világon bárhol élő magyar nyelvű evangélikus egyházak, gyülekezetek, illetve a nem magyar nyelvű egyházak közösségében élő magyar nyelvű evangélikusok testvéri és szolgálati közössége. Célja, hogy erősítse és elmélyítse a közösséget alkotó tagok identitását, és segítséget nyújtson ahhoz, hogy a magyar nyelvű evangélikus közösségek és személyek egymást és intézményeiket megismerhessék, és kölcsönösen támogathassák.
A testület célja továbbá az evangelizáció előmozdítása, az egyházért és a magyarságért érzett felelősségtudat erősítése, az elesettek iránti szolidaritás, a szabadság, a türelem és a nyitottság Jézus Krisztus tanítása szerint való hirdetése; az egyházi élet elősegítése, a gyülekezetek egymás közötti kapcsolatainak erősítése, a testvérgyülekezeti kapcsolatok támogatása, a külföldi lelkészi szolgálat, lelkésztovábbképzés segítése.
A szerző lelkész, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház Püspöki Hivatalának püspöki titkára, az Evangélikus Harangszó című lap felelős szerkesztője.
