Úgynevezett apostoli látogatást tesz hazánkban Ferenc pápa április 28. és 30. között. Az esemény előtt Fischl Vilmos evangélikus lelkészt, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkárát kérdeztük a látogatás jelentőségéről.
– Nekünk, evangélikusoknak, protestánsoknak miért fontos a pápa személye vagy az, hogy milyen kérdésekben ad ki enciklikákat, milyen témákat tűz napirendre?
– Amikor a római katolikus egyház szerepét vizsgáljuk akár nemzetközi szinten, akár hazai viszonylatban, akkor azt mindig abból kiindulva tesszük, hogy az egyházak együtt élnek, és mind Krisztus testének tagjai. Így természetes, hogy figyelünk egymásra, és ha a pápa valamilyen témában megnyilvánul, akkor azt elolvassuk, áttanulmányozzuk.
– Hogyan lehet néhány mondatban összefoglalni, melyek Ferenc pápa legfőbb üzenetei?
– Kiemelkedő a szociális érzékenysége. Különösen fontos kérdésként kezeli a menekültek, a hátrányos helyzetűek ügyét. A rájuk figyelés meghatározó része a pápai szolgálatának. Emellett nagyon szembetűnő a közvetlensége is. Amikor 2021 szeptemberében a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából Budapesten járt, akkor az ökumenikus delegáció nevében Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke köszönthette. A beszéd végén a katolikus egyházfő kilépett a szerepéből, és – szakítva a hivatalos protokollal – odament hozzá, és megölelte őt. Azt gondolom, fontos üzenet ez minden egyház részére ahhoz, hogy megvizsgáljuk: mennyire vagyunk belerögződve a hagyományos rendbe, és ragaszkodunk ahhoz, hogy mindent csak úgy lehet csinálni, ahogy le van írva – vagy mennyire tudunk nyitni a mai kor, a ma élő emberek felé. Ferenc pápa képes erre.
– Önnek hányszor volt módja személyesen találkozni vele? Mi jellemezte őt ilyenkor: udvariasság vagy őszinte kíváncsiság?
– A már említett 2021. évi alkalmon megítélésem szerint egy fáradt ember állt előttünk, aki ennek ellenére is szívélyes volt. Másodjára 2022-ben Kazahsztánban találkoztam vele, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kérésére Magyarországot képviseltem egy nagy kerekasztal-beszélgetésen. Viszonylag közel ülhettem hozzá; megragadott, hogy a beszédében nem kendőzött, egyértelműen és világosan fogalmazott, a kényes kérdéseket sem kerülte ki. Ez is nagyon jellemző rá: határozottan képviseli az álláspontját. Amikor 2022-ben az Európai Unió egy olyan törvénytervezetet tárgyalt, amely az egyházi ünnepek érvényességét, fontosságát kérdőjelezte volna meg, akkor is kőkeményen kiállt, minősíthetetlennek nevezte a tervezetet, és ennek hatására az előterjesztő vissza is vonta a javaslatát.
– Mit érdemes tudnunk a pápalátogatások protokolljáról?
– Kétféle alkalmat különböztethetünk meg. Van, amikor egy konkrét eseményen vesz részt a pápa, ilyen volt a másfél évvel ezelőtti budapesti villámlátogatása. Az ilyen programok esetében hivatalosan nem kell találkoznia a házigazda ország vezetőivel. Ennek ellenére 2021-ben szakított időt erre is. Most úgynevezett országlátogatásra érkezik hazánkba. Ennek viszont kötelező velejárója az államfővel, a kormányfővel, a diplomáciai testület tagjaival, a társadalmi élet, így az egyhá-zak képviselőivel való találkozás. Emellett értelemszerűen ismerkedik a Magyar Katolikus Egyház életével, püspökökkel, papokkal és más egyházi személyekkel találkozik, oktatási és szociális intézményeket keres fel, szegényeket és menekülteket látogat, szól a fiatalokhoz, egyeztet bizonyos területek felelőseivel. Végül szentmisét celebrál, elutazása előtt pedig az egyetemi és kulturális élet képviselőinek tart beszédet. A programok egy része magánlátogatások formájában valósul meg, más részük nyilvános program, de jellemzően ezekre is regisztrálniuk kell az érdeklődőknek. Ami biztos: amikor a pápa ellátogat valahova, mindenki „szakítani” akar magának belőle, próbál közel kerülni hozzá, vagy akár a maga hasznára fordítani a jelenlétét – és ez így lesz most is.
