2021. május 31. – június 1-jén tartotta 13. nagygyűlését az Európai Keresztény Környezeti Hálózat (ECEN). A kétévente megrendezett vándorgyűlést több alkalommal is el kellett halasztani a járványhelyzet miatt, idén online rendezték több száz résztvevőnek a kontinens legkülönbözőbb pontjairól való aktív bejelentkezésével. A gyűlés átfogó témája a teremtéssel való megbékélés volt.
A 2021-es, 13. ECEN-konferencia címében (Megbékélés a teremtéssel – Felhívás sürgős cselekvésre a klímaügyekben és a biodiverzitás megőrzésének érdekében) fókuszba állított célkitűzéseket a szekcióbeszélgetések során teológusok, politikusok, civil szervezetek képviselői, egyházi szakemberek, közösségszervezők, gyülekezeti aktivisták és ifjúsági tagok segítségével dolgozták fel. A résztvevők számára is lehetőséget biztosító kötetlen beszélgetés folyamán a személyes tapasztalatok megosztására is alkalom nyílt. A napok indításakor és zárásakor ifjúsági csoportok képviselői szolgáltak imádságos kerettel.
Jørgen Skov Sørensen, az Európai Egyházak Konferenciájának főtitkára és Martin Michaliček, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának főtitkára köszöntőjét követően az első szekcióban Megbékélés a földdel – Vajon milyen különleges teológiai kérdéseket vet fel a klímaváltozás és a fenntartható jövő? címmel két teológiai eszmefuttatást is meghallgathattunk Jochen Cornelius-Bundschuh badeni püspök és Telmessos ortodox érsek előadásában.
A püspök előadását két fő pontra építette: a megszakítás koncepciójának bemutatására és az „isteni elég” fogalmára. Felszólalásában a pihenés és az aktivitás, az intenzív idő ritmusának fontosságát hangsúlyozta, amelynek során a sabbát, a pihenőnap a „megszakítás”, megállás, lelassulás. Az „elegendő” felismerése kapcsán rámutatott, hogy az „isteni elég” keretet és határt szab, amelyre mindannyiunknak szükségünk van. Ezzel az eléggel való gazdálkodás jelenti a jó életet az egész mindenség számára. Ilyen értelemben a vasárnap a mindennapi élet határát jelöli ki.
Az ortodox érsek szerint három fő pont felismerése szükséges a teremtéssel való megbékéléshez: a megbízatás megértése – hogy az ember Istentől kapott mandátuma nemcsak a sáfárság, hanem a papság is, ezáltal az ember a teremtett világ papjaként is részt vesz a természetben. Feladata, isteni küldetése, hogy biztosítsa az élet módját, „szertartását”. Telmessos az aszkézis értékeinek ismételt felfedezését is hangsúlyozta: az önmegtartóztatás kultúrájának, a böjtölésnek, a fogyasztástól való tartózkodásnak az erényét. Harmadik pontként pedig – mint mindezek alapját – kiemelte a hálás tudat fontosságát. Az ember ugyanis nem birtoklóként, hanem szolgálóként van jelen a teremtett világban, így tisztelettel és tisztességgel kell bánjon a teremtett világgal. A hálás tudat egységet él meg a világgal, és együtt ünnepel Istennel.
A második szekcióban az európai zöld megállapodás és az egyházak szerepe állt középpontban, amelynek jelentőségét és gyengeségeit politikai, civil és egyházi szakértők vitatták meg. A beszélgetésben részt vett Sven Giegold európai parlamenti képviselő, Zélie Peppiette, az Európai Bizottság nyugalmazott tagja, Andy Atkins, az A Rocha UK képviseletében és Huszár András, a Green Policy Center magyarországi igazgatója. A különböző területekről érkező beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a zöld megállapodás megvalósításában nagy szerep jut az egyházaknak. Sven Giegord kiemelte, hogy nem minden ügy oldható meg technológiai megoldások útján – rá kell ébrednünk, hogy szabadok vagyunk kevesebbet fogyasztani, és felismerhetjük az elégséges határait. Huszár András rámutatott, hogy elérkezett a megvalósítás, a terepmunka ideje, ezért kiemelkedő jelentősége van a szemléletformálásnak és a hozzáállás megváltoztatásának. Andy Atkins szakértő pontos és világos cselekvési programot vázolt fel az egyházak számára, egyértelmű szerepmegjelöléssel: bibliai alapon is felelősek vagyunk segítséget nyújtani a tájékozódásban a krízis közepette, hiszen tudunk a tájékozódáshoz más szempontot adni, mivel számunkra ismert ez a másfajta megközelítés. Feladatunk, hogy segítsünk azoknak, akik tenni szeretnének, de nem tudják, hogyan. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az európai egyezmény egységet kíván, és nemcsak a kontinensen belül, hanem az egész földön, tehát global dealre, azaz teljes egyezményre volna szükség ahhoz, hogy elérhessük a megfogalmazott célokat.
Az első napot záró szekcióban ECEN-tagegyházak mutatkoztak be teremtésvédelmi programjaik és eseményeik ismertetésével. A második nap kezdőszekciójának hozzászólói az egyes országok ökoegyház-, ökogyülekezet-, zöldegyház- és egyéb átfogó teremtésvédelmi együttműködéseikről számoltak be. Egy külön szekció keretében ifjúsági munkatársak osztották meg gondolataikat. A fiatal képviselők az egység, az összefogás és az együttműködés jelentőségét hangsúlyozták, felhívva a figyelmet, hogy annak a teremtéssel, a testvéreinkkel – fivéreinkkel és nővéreinkkel – való, generációkat átívelő megbékélést is jelentenie kell.
A 13. ECEN-nagygyűlés zárószekciója a jövőről és a hazai feladatokról szólt: bemutatták az őszi teremtés ünnepi időszak témáját (Isten háza – Oikos of God), és sorra vették, milyen klíma szempontból fontos találkozók lesznek a közeljövőben. Bejelentették azt is, hogy jövőre a 14. ECEN-nagygyűlésnek június 10–15. között remélhetőleg már – személyes találkozás keretében – a tavalyra tervezett, Bad Herrenalb-i helyszín fog otthont adni.
A szerző az Ararát Teremtésvédelmi Munkaág koordinátora
Bővebb magyar nyelvű beszámoló itt olvasható: http://arterm.hu/index.php/2021/06/
A találkozóról készült felvételek és anyagok, illetve a saját beszámolóik angol nyelven elérhetők az ECEN honlapján.
