A németországi Nürnberg adott otthont szeptember 1. és 4. között a Nyugat-európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetsége ez évi konferenciájának. A találkozón Magyarország kormánya és a hazai egyházak is képviseltették magukat.
A találkozó „a nyugat-európai magyar protestáns gyülekezetek kihívásai a 21. század válságai között” vezérgondolat köré szerveződött. Az eseményt csütörtökön Karvansky Mónika, a Nyugat-európai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségének (NYEMPGYSZ) elnökének köszöntőbeszéde és Petzold-Fekete Ivett helyi magyar lelkész áhítata nyitotta meg.
Pénteken az elnöki, titkári, munkaági és pénztári beszámolókat követően a Miniszterelnökség részéről dr. Fürjes Zoltán egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Személyes hitét is megvalló előadásában Fürjes Zoltán a kereszténységet olyan élő örökségként jellemezte, amellyel morálisan megingott korunkban felelősségteljesen kell gazdálkodni. Az előadó összefoglalta az egyházakkal közösen megvalósított építkezés legfőbb eredményeit, emellett kiemelte a keresztények felelősségvállalásának és az egyházak közéleti kérdésekben való megszólalásának fontosságát.
Ugyanezen a napon a résztvevőknek lehetőségük nyílt a Nürnbergi Magyar Kultúregyesület munkájának megismerésére is – V. Zombory Anikónak, az intézmény elnökének a beszámolója révén. Az 1969 óta működő egyesület küldetése, hogy összefogja a nürnbergi magyarságot, megerősítse identitását, és láthatóvá tegye a magyarság értékeit a diaszpórában.
A tanácskozás szombaton az egyházi meghívottak előadásaival folytatódott. A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) részéről Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke és Tölgyesi Ágnes, az MEE Országos Irodája Ökumenikus és Külügyi Osztályának diaszpórareferense, a Magyar Református Egyház Generális Konventjének részéről Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke és Ódor Balázs, a Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Külügyi Irodájának vezetője tartott előadást.
Szemerei János a történelmi visszatekintéssel indított előadásában bemutatta azokat a múltban gyökerező hasonlóságokat és különbségeket, amelyeknek a hatása a mai napig megfigyelhető az evangélikus és református gondolkodásban és a két felekezet kapcsolatában. Felvázolta az MEE szervezeti felépítését, nemzetközi kapcsolatait, intézményeit, különös tekintettel az oktatás, a hitoktatás, a teológiai képzés területeire, azok eddigi eredményeire és kihívásaira.
Zán Fábián Sándor beszámolt a háború árnyékában Kárpátalján végzett lelkészi szolgálatról és gyülekezeti életről: az egyházkerület intézményei működnek, az óvodák és az iskolák többségében elindult az oktatás, a lelkipásztorok a szolgálati helyükön maradtak, a gyülekezetek pedig szinte megszégyenítő bizakodással dolgoznak. Ennek megrendítő jele, hogy a háborús helyzet ellenére idén négy templomon végeztek felújításokat. Kárpátalja püspöke a jelen nehézségeit és a jövő bizonytalanságait is bemutató előadását a remény szavaival zárta: bíznak Isten könyörületességében, amely elhozhatja számukra a béke és az élet lehetőségét.
Ódor Balázs az elhangzottakra reflektálva kiemelte, hogy a kialakult háborús helyzet még hangsúlyosabbá teszi a keresztény küldetést: Krisztus szeretetének beleélését a világba. A külügyi iroda vezetője tájékoztatást adott arról a hosszú folyamatról, amely előkészíti a NYEMPGYSZ csatlakozását a Magyar Református Egyház Közös Zsinatához. [A szövetség tagja az MEE szervezetén belül működő Magyar Evangélikus Tanácskozó Testületnek is. – A szerk.]
Tölgyesi Ágnes az előadásában bemutatta egyházunk és a nyugat-európai magyar diaszpóra együttműködésének eredményeit és céljait. Kitért az elcsatolt területeken folyó külhoni szolgálatra és a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület tevékenységére is. Hangsúlyozta, hogy az egyház külhoni szolgálatának egyszerre kell hosszú távon gondolkodónak és a jelenre reagálónak lennie annak érdekében, hogy az anyaország és a diaszpóra közötti személyes kapcsolatok tovább erősödjenek.
A nap hátralevő részében a taggyülekezetek képviselői számoltak be a legutóbbi, visegrádi konferencia óta eltelt időszak fő eseményeiről, aktuális helyzetükről, terveikről, valamint bemutatkozott a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség új lelkésze, az Erdélyi Református Egyházkerületből érkezett Lőrincz Attila is.
A találkozó vasárnap a kiértékelést és a zárónyilatkozat elfogadását követően a helyi Szent Márta-templomban tartott úrvacsorás istentisztelettel ért véget. Az igét Szemerei János hirdette a 137. zsoltár 1–6. verse alapján.
A hála, a köszönet és az úti áldás után a résztvevők a jövő évi kolozsvári viszontlátás reményében indultak haza szolgálati helyeikre.
