„Fegyveres összecsapások esetén a háború nagy valószínűséggel a keleti országrész területére korlátozódik majd, de az ukrán–orosz konfliktus Magyarországra is hatással lesz. A kárpátaljai területekről pedig keresztény fiatalokat hívhatnak be katonának” – összegezte az Evangélikus.hu számára dr. Fischl Vilmos biztonságpolitikai szakértő, evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára.
Ahogyan már hírt adtunk róla, „Putyin orosz elnök elismerte a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségét, és ezzel egyúttal megkérdőjelezte az országával szomszédos Ukrajna területi integritását. Talán soha nem sejlett fel ennyire erősen egy lehetséges háború rémképe Európa közepén.”
A kialakult helyzet kapcsán dr. Fischl Vilmos biztonságpolitikai szakértőt, evangélikus lelkészt, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkárát kérdeztük. Kérdésünkre, hogy milyen forgatókönyvet tart a legvalószínűbbnek, úgy fogalmazott: „Oroszország kiszámíthatatlan”, így nehéz jóslatokba bocsátkozni. Mindenesetre Ukrajna felkészült a fegyveres összecsapásokra, legalábbis ezt vetíti előre az a tény, hogy az ország a közelmúltban negyvennyolc támadó drónt vásárolt Törökországtól, és ezzel lényegesen ütőképesebbé vált a hadserege. Egy esetleges háború vélhetően a keleti országrészre koncentrálódik majd, feltételezi a szakértő, hiszen Putyin a szakadár, oroszok lakta területekre tart igényt, és nincsenek arra utaló jelek, hogy adott esetben lényegesen nyugatabbra akarná tolni a frontvonalat. „Az oroszok célja Ukrajna kivéreztetése” – mondta Fischl Vilmos.
A nagyhatalmak beavatkozása nem valószínű, hiszen Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Magyarország vétózza a NATO–ukrán magas szintű tárgyalásokat – emelte ki a szakértő. „Az ukrán kormány különböző rendelkezésekkel az orosz kisebbséget akarta hátrányos helyzetbe hozni, de hogy ez ne legyen szembeötlő, a szankciókat a többi nemzetiségre is kiterjesztette. Amíg az ország nem garantál jogokat a kárpátaljai magyar kisebbségnek, addig Magyarország meg fogja akadályozni a NATO-tagságát.”
„A harc nem fog eljönni idáig, de a hatását érezni fogjuk” – mondta Fischl Vilmos. Mint magyarázta, az Európai Unió által Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciók nemcsak Oroszországot sújtják majd, hanem az egész uniót, így hazánkat is érzékenyen érintik. „Hiába van különmegállapodásunk Oroszországgal, az Európai Unió tagjaként jelen esetben mégsem vásárolhatunk tőlük kedvező áron földgázt.” Tehát mindenképpen számítani kell az energiaárak jelentős emelkedésére.
Az Ukrajnában élő keresztények főként ortodoxok, és néhány év óta már nem csak a moszkvai patriarchátus alá tartoznak. I. Bartolomeosz konstantinápolyi pátriárka 2019-ben elismerte az ukrán ortodox egyház önállóságát, és így létrejöhetett a kijevi patriarchátus. „Ezáltal tulajdonképpen saját nemzeti egyháza lett az ukránoknak, ami szintén konfliktust jelent Moszkvával” – mutatott rá Fischl Vilmos.
Az egyházakat főként az állíthatja majd nehéz helyzet elé, ha háború esetén besorozzák a fiatalokat. „A kárpátaljai magyar fiatalok sem kerülhetik majd el, hogy katonának vigyék őket a keleti országrészbe” – mondta Fischl Vilmos, aki egyébként a közeljövőben Kárpátaljára készül. Az idei ökumenikus imahét adományát ugyanis pont az ottani magyaroknak gyűjtötték, és szeretné átadni nekik.
