Az evangélikus – római katolikus teológiai párbeszéd elmúlt fél évszázadának legfontosabb dokumentumait tartalmazza az Úton az egység felé című, a Luther Kiadó és a Vigilia Kiadó gondozásában megjelent könyv, amelyet december 14-én mutattak be Budapesten, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola dísztermében. Az eseményen Erdő Péter bíborossal, esztergom-budapesti érsekkel, Fabiny Tamással, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével, Reuss András evangélikus teológusprofesszorral, a kötet egyik szerkesztőjével és Kodácsy Tamás református lelkésszel Görföl Tibor, a kiadvány társszerkesztője beszélgetett.
„A könyvben bemutatott dokumentumok számos olyan témát tárgyalnak, amelyek vita tárgyát képezték, illetve még mindig érzékeny kérdésnek számítanak. Ilyenek például az evangélium és a tradíció, az igazságok hierarchiája, az úrvacsorával kapcsolatos kérdések, az egyház egysége mint cél és a feléje vezető kérdések, a keresztények egyesülésének lehetséges modelljei, a hit általi megigazulás, a pápai primátus és tévedhetetlenség, illetve az apostoli folytonosság az egyházi hivatalban és a tanításban” – foglalta össze az Úton az egység felé című kötetben szereplő főbb témaköröket Reuss András.
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem emeritus professzora örömmel emlékezett meg arról, hogy a könyv készítése, a közös munka feledhetetlen ökumenikus élménnyel ajándékozta meg, a tartalmáról szólva pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövegek végső szándéka a krisztusi megváltás és evangélium hamisítatlan megvallása és hirdetése. Rámutatott, hogy el kell jutni odáig, hogy bizonyos különbségeket képesek legyünk hordozni, ehhez pedig azt érdemes végiggondolni, megfogalmazni, és annak érdemes a tudatában lenni, hogy melyek azok a különbségek, amelyek még elviselhetők úgy, hogy egységben vagyunk. „Vegyük komolyan, hogy bár különbözőek vagyunk, de mindannyiunkat mint bűnösöket ugyanaz a Krisztus hív” – emlékeztetett rá Reuss András.
A nyugati keresztényég életében bekövetkezett megosztottság elsősorban a lutheri reformáció következménye, ezért ennek az eseménynek a feldolgozása, megemésztése ma is aktuális feladat – fogalmazott Erdő Péter bíboros, érsek, aki szerint fontos, hogy a római katolikus – evangélikus párbeszéd dokumentumait összegyűjtve kezében tarthatja az olvasó. Örömét és háláját fejezte ki, hogy az idei, Magyarországon megrendezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve az evangélikus egyház nem ellenfélként, hanem saját meggyőződésén keresztül, de partnerként szentelt külön figyelmet az úrvacsorának, amely a kötetben szereplő dokumentumoknak is az egyik központi témája.
Erdő Péter a szeretet légköreként szólt arról, hogy az egész társadalom számára jelentőséggel bír a különböző keresztény felekezetek között alakulóban lévő pozitív légkör. Egyúttal kiemelte: párbeszédet folytatni két partner tud egymással, nem pedig száz, ezért van kockázata annak, ha sokan akarnak kiadni valamilyen nyilatkozatot, mivel nehézkessé válik az egyetértés. „Ennek ellenére az ökumenikus párbeszéd, konkrétan az evangélikus–katolikus párbeszéd arra tanít minket, hogy a másikra jobban figyeljünk, hogy a másik pozícióját is próbáljuk megérteni, mégpedig őszinte igyekezettel. Ilyen értelemben a szeretet légköre a más vallási közösségekkel való párbeszédre is kiterjedhet” – hangsúlyozta Erdő Péter.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke osztotta Erdő Péter megállapítását, miszerint a párbeszédet nemcsak könnyebb, hanem érdemesebb is ketten folytatni, a sok résztvevő, a nagyobb létszám érdemi nyilatkozat kiadására nem alkalmas. Arra a kérdésre, hogy mit tanulhatunk egymástól és önmagunkról, Ferenc pápát hozta példaként, aki Lundban, a Lutheránus Világszövetség reformációi megemlékezésén prédikációjában Luther azon tettének értékéről beszélt, hogy kézbe adta a Szentírást. Ajándékaink cserélhetők: az evangélikusok tanulhatnak a katolikus egyháztól a liturgia gazdagságáról, a benne rejlő erőről. „A lényeg, hogy magunkról kell tanulnunk, hogy tükörbe kell néznünk, közösen gondolkodni, beszélgetni. Ehhez pedig jó úton vagyunk, de közben a beszélgetés után én is tisztázok bizonyos dolgokat, amivel megerősödöm a saját identitásomban, egyúttal megvizsgálom, hogy miben tévedtem, és nem a másik hibáit keresem, hanem önkritikusan a sajátjaimat próbálom korrigálni. Ezt jelenti úton lenni, ez az egység felé vezető út” – fogalmazott Fabiny Tamás, aki e képet az emmausi úthoz hasonlította, „ahol a tanítványok egymással beszélgetnek, de Jézus is ott van velük az úton, mert úgy tudunk együtt beszélgetni, hogy láthatatlanul, de valóságosan ott van Jézus”.
Az evangélikus püspök szerint a két felekezet úrvacsorai közössége hiánya terén első lépésként a felette érzett fájdalmat kell megfogalmazni, komoly, európai diskurzus keretében keresve rá a megoldást. Fabiny Tamás szerint a megoldás felé vezető úton a vegyes (evangélikus–katolikus) házasságban élők jelenthetik az első lépést, amire Ferenc pápa is tett utalást a római evangélikus templomban történt látogatásakor.
Hogy mit meríthetnek még egymás gazdagságából protestánsok és katolikusok, annak kapcsán Kodácsy Tamás református lelkész Paul Tillich evangélikus lelkészt, teológust idézve rámutatott, hogy miközben a protestáns egyházak nemet mondanak a bálványimádás minden formájára, nagyon fontos az a katolikus esszencia, hogy miként van jelen Krisztus valóságosan az egyházban.
Az Úton az egység felé című könyv megvásárolható a Luther Kiadó könyvesboltjában és webáruházában.
