Megelevenedik a soproni teológiai fakultás múltja
A soproni teológiai fakultás (1923–1951) emlékei címmel nyílt időszaki kiállítás június 16-án az egyházunk budapesti székházában található Podmaniczky–Degenfeld-könyvtárban. A tárlat különleges relikviák segítségével vezeti be az érdeklődőket az egyetemi szintű evangélikus lelkészképzés első évtizedeibe.
Hit és hitetlenség – néhány morzsa
Mit takar az ateizmus fogalma? Ha az ateisták nem hisznek Istenben, mégis miért hisznek benne? A hit harcában melyek a kiemelkedő próbatételi kérdések? Népszerű teológia rovatunk mostani cikke ezekre a kérdésekre is választ ad.
Szabadon a segítségre
Sorozatunkban az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológusi, lelkészi hivatásra készülő hallgatóit szólaltatjuk meg indíttatásukról, a szolgálattal kapcsolatos elképzeléseikről, céljaikról. Krcsméri János András harmadéves hallgatóval az ifjúság megszólításának lehetőségeiről és az elhivatottságról is beszélgettünk.
De hol van a helye a Szentléleknek?!
Prédikálhat-e a mesterséges intelligencia? Ez csak egyetlen kérdés a sok közül, amelyet az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) február 27-ei – nyilvánosan meghirdetett – homiletikaóráján felvetettünk. Olyan kihívás előtt áll a világ, s olyan helyzettel szembesült az egyház, amelyet nem lehet kikerülni. Választ kell adni arra, mit is kezdjünk a mesterséges intelligenciával, a megjelenésével, a hihetetlen tempójú fejlődésével, megvizsgálva a lehetőségeit (az áldásait), s kivédve a veszélyeit (…
Önkeresés és önazonosság egyházi keretek között
Gyorsulásra és kiégésre hajlamos kultúránkban az egyház és dolgozói sem maradhatnak pszichológiai eszköztár nélkül – sem a maguk, sem a rájuk bízottak szempontjából. A korszerű pszichológiai ismeretek megszerzésében egyházunk élen jár, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézete mentálhigiénés lelkigondozói képzését – a lelkészi kar létszámához mérten – evangélikus lelkészek végezték el a legtöbben: mintegy tizenöt százaléknyian. Riportunk két alanya, Seben Glória lelkész, pszichológus, hittaná…
A Himnusz teológiája
Kevés dolog köt össze bennünket, magyarokat. Úgy értem, mindannyiunkat. Nemzetünk és társadalmunk patológiás állapotáról olyan közhelyes, sokszor mégis érthetetlen fogalmakban beszélünk, mint például „lövészárok”, „kultúrharc”, „fragmentálódás” vagy „társadalmi olló”. A jelen helyzetben ezekre a közhelyekre – Szent Grál híján – szintén csak közhelyes (de igaz) válasz kínálkozik: azt kell keresni, ami összeköt, és nem azt, ami szétválaszt.
Találkozás Isten élő szavával
Hogyan reagáltak az első keresztény közösségek az újonnan megírt bibliai szövegekre? Hogyan tehetjük ma hozzáférhetővé ezeket a szövegeket a különböző közösségek számára? És hogyan szolgálhat a Szentírás olvasása egyesítőerőként, ahelyett, hogy a megosztottság és konfliktus forrása lenne? Ezeket a kérdéseket vitatták meg a Lutheránus Világszövetség négyrészes webináriumsorozatának harmadik alkalmán, amelyet Luther Márton Újszövetség-fordítása ötszázadik évfordulójának alkalmából szerveztek. A k…
Krisztus a kulcsa a Biblia megértésének
Mi a Szentírás olvasásának és magyarázásának jellegzetesen evangélikus megközelítése? Milyen eszközökre támaszkodhatunk, hogy jobban értsük a Biblia szövegét? És hogyan küzdünk meg annak nehezebb szakaszaival és a megosztó értelmezésekkel, amelyek keresztény közösségeink szétszakadásának veszélyét hordozzák?
Isteni ige, emberi szó, hídtudomány
Teológia és nyelv címmel tartottak konferenciát a magyar tudomány ünnepe alkalmából november 9-én az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. „A nyelv a »majdnem« eszköze: körülír, közelít, tart valami felé, de célját sosem éri el. Kimeríthetetlen változatossága egyszerre felszabadító játék és az elégtelen kommunikáció végtelen vergődése: sosem teljesen pontos közelítés” – írja a Luther Kiadó gondozásában frissen megjelent, a konferencia anyagát adó Teológia és nyelv című kötet bevezetőjében az egyi…
Tűzben próbált arany
A hitvalló kereszténység a kezdetek óta rendre nem az egyértelműsége, hanem az ellentmondásai miatt tűnt fel az emberiség látóhatárán. Jézus tanítása, az apostolok és az egyházatyák igehirdetése, a hitújítók számos tétele, egy-egy figyelemre méltó mai szentbeszéd inkább paradox, mint ortodox hatású. Utóbbi a régi szokásokhoz csökönyösen ragaszkodót, előbbi az önmagának látszólag ellentmondót, az úgyszólván lehetetlent jelenti.
Háború és békesség
Nyolc hónapja tart a háború a közvetlen szomszédunkban. Ebben a nehezen felfogható, még nem tudni pontosan, hogy az egész világra nézve milyen következményekkel járó súlyos helyzetben különösen is indokolt Dietrich Bonhoefferhez fordulnunk. A hetvenhét éve mártírhalált halt német teológus-lelkész életútja, egész munkássága, tapasztalatai gondolkodásra késztethetnek bennünket mértéktartásról, hitelességről, bizalomról, hűségről, példamutatásról.
Melanchthon Fülöp
Melanchthon Fülöp (1497–1560) reformátor teológus Luther Márton egyik legközelebbi barátja és munkatársa, nézeteinek védelmezője, a protestantizmus első rendszeres teológusa és a reformáció egyik első számú szellemi vezetője volt.
Luther Márton
Luther Márton (1483–1546), a reformáció elindítója Ágoston-rendi szerzetesként a búcsúcédulák elleni fellépés jegyében fogalmazta meg legfőbb állítását: csakis Isten adhat üdvösséget az embernek.
Luther Márton – német nevén Martin Luther – eredeti családneve Luder volt. Hans, a parasztcsaládból származó édesapa vájárként kezdte, de szorgalmának és talpraesettségének köszönhetően idővel három kis olvasztóhuta bérlője lett. 1496-ban, harminchat évesen már Mansfeld város vezető testületének, a N…
Reformáció
A latin eredetű reformáció szó helyrehozást, illetve megújítást jelent. Vallási és történelmi szempontból a reformáció fogalma alatt azt az elsősorban Luther Márton és Kálvin János vezetésével kidolgozott teológiai és vallási irányzatot értjük, amely a 16. század első felében a keresztény egyház teológiai, erkölcsi és szervezeti megújítását eredményezte. A reformáció tanai tágabb értelemben máig érezhető hatással vannak bizonyos társadalmi, művészeti, politikai és gazdasági kérdésekre.
Együtt az Úr asztalánál?
Népszerű teológia rovatunk mostani cikkének szerzője egy évszázadok óta megoldatlan problémát vesz górcső alá. Áttekintést nyújt arról, hol tartanak az ökumenikus tárgyalások a római katolikus – evangélikus közös úrvacsora lehetőségéről. Körvonalazza az álláspontokat, a hivatalos egyeztetések szempontjait, valamint egy német ökumenikus munkaközösség sokakat meglepő és élénk vitát kiváltó nézetét a közös ünnepléssel kapcsolatban.
Gyónás és természettudomány férfias fókuszban
Számos férfikör tagjainak részvételével tartottak országos férfimissziói napot október 1-jén Sárváron. A helyszín nem volt ismeretlen az egybegyűltek számára, hiszen a helyi evangélikus gyülekezet évekkel ezelőtt már otthont adott hasonló rendezvénynek.
Mások bátorítóivá legyünk
Mi, felnőttek is – hasonlóan a diákokhoz – új feladatoknak feszültünk neki az ősz beköszöntével. A nyári napok fényének múltával talán a mi szívünkre is újra árnyék nehezedett. Bizonyára sok szép élményt gyűjtöttünk a nyáron, gondjainkról megfeledkeztünk, de most a dolgos hétköznapokban akár aggodalom is eltölthet. Az aszályos hónapok után vajon meddig emelkednek majd az árak? Olaj és gáz hiányában vajon tudunk-e majd fűteni? Mindez nemcsak minket foglalkoztat, hanem globális kihívások elé állí…
Pótlékokkal körbevéve, Istenre utalva
Érdemes volna már most jobban megismernünk és megszeretnünk a Zsoltárok vagy a Jób könyvének egyéni és közösségi panaszénekeit, amelyekben a pótlékokról kiderül valódi értékük, és felismerhetővé válik az ember közvetlen Istenre-utaltsága – fogalmazott lapunknak adott interjújában Béres Tamás egyetemi tanár. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének vezetőjével annak kapcsán beszélgettünk emberről, természetről, Istenről és egyházról, hogy a Szélrózsa ifjúsági találkoz…
Megtartóerő-e még a szép?
Ünnepi istentisztelet keretében avatták az Evangélikus Hittudományi Egyetem teológiai tanárává Orosz Gábor Viktort szeptember 8-án a zuglói evangélikus templomban. A frissen beiktatott egyetemi tanár a székfoglaló előadásában a „szép” fogalmáról, a stílusról beszélve többek között azt hangsúlyozta: napjainkban a teológiának „a keresztény teológia maradandó stílusát […] nemcsak konzerválni, de megújítania is állandó kötelessége”.
Mozgat, kiengesztel, egyesít
A németországi Karlsruhéban ülésezik augusztus 31. és szeptember 8. között az Egyházak Világtanácsának 11. nagygyűlése. A vendéglátó Badeni Protestáns Tartományi Egyház püspöke, Heike Springhart számolt be a nagygyűlés teológiai oldaláról.