Isten országának időzónája
Az előző rész tartalmából. Néhány mondat az igeszakaszt megelőző eseményekből. János evangéliumának ötödik fejezete egy különleges csodával kezdődik. Jézus a Betesda tavánál meggyógyít egy embert: a beteg harmincnyolc év szenvedés után vált szabaddá és egészségessé. „...felvette az ágyát, és járt. Aznap pedig szombat volt” – olvashatjuk a szerző leírását. Egy ember, aki új életre támad fel, és harmincnyolc év után végre értelme lesz az életének.
A csend teológiája
Zaj és csend. Melyik kínál lehetőséget az Istennel való találkozásra? Mi jellemző a gyógyító emberekre? Hol lakik az Isten? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ írásában Percze Sándor, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Diakóniai Képzési Központjának adjunktusa.
Egységteremtés és igazságot szólás
Az ökumenikus zarándoklatok egységteremtő törekvéseiről és a lelkészi munkaközösségek következő munkaévi témáiról is olvashatók tanulmányok a Lelkipásztor teológiai szakfolyóirat frissen megjelent, 2022/8–9. számában.
Megálmodott reformáció
Népszerű teológia rovatunkban ez alkalommal Bölcs Frigyes szász választófejedelem álmát ismerhetjük meg, amelyet 1517. október 31-re virradó éjjel látott.
Luther-kabát helyett cukrászkötényben
Nyár eleji fényben ragyog a budai Gárdonyi tér. A közeli utca kis cukrászműhelyéből édes illat árad ki. A kirakati emeletes hűtőben színes, gyümölcsös, csokis sütemény, keksz és torta sorakozik. Láthatóan kézműves termék valamennyi. Don Gateau – olvassuk az üvegen; a névadó a grafikából ítélve egy édességkedvelő cica lehet. Bent fiatal, karcsú hölgy sürög-forog. Az apró bolt tulajdonosa és egyfős személyzete, Rozs-Nagy Szilvia az eredeti végzettségét tekintve evangélikus lelkész, ám Luther-kabá…
Gyönyöröktől a pokoli látomásokig
Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa címmel nyílt nagyszabású, a boschi életművet nemcsak reprezentatívan bemutató, hanem a hatástörténetére is reflektáló kiállítás a fővárosi Szépművészeti Múzeumban. A kilencven alkotást bemutató tárlaton Bosch fennmaradt életművének közel harmada látható.
Kultusz, istenfogalom, esztétikai teológia
A kánaáni népek kultuszával, a középiskolás hittanosok istenfogalmának jellegzetességeivel és az esztétikai teológia fogalmával is foglalkozik a Lelkipásztor című evangélikus teológiai szakfolyóirat 2022. júniusi száma. A lap az ún. „orosz világ (russzkij mir)” tanítás kapcsán kiadott nyilatkozatokat is közreadja.
Mindennapi kenyerünket
„A világot nem a szüleinktől örököltük, hanem a gyermekeinktől kaptuk kölcsön.” Nehezen tanuljuk meg, hogy ez nemcsak a természeti környezettel van így, hanem emberi környezetünkkel is: a globális termelés, tulajdonlás és elosztás, a migráció, a konfliktusmegelőzés és -kezelés ugyanilyen felelősséget ró ránk a következő generációk iránt. – Korányi András püspökhelyettes publicisztikája.
Mi az evangélikus tanítás?
Általánosságban nincs olyan, hogy „az evangélikus tanítás”, ha társadalom- és egyéb etikai kérdésekről van szó. Miért van ez így, és jó-e ez így? De akkor mégis mit nevezhetünk evangélikus tanításnak, és mik a forrásai?
Teológiáról, elhívásról és egyházról „nem középiskolás fokon”
A teológia felfedezése – Új utakon Isten felé címmel hirdet élménypedagógiára épülő, a lelkészi szolgálatot, a teológiát mint tudományt, a hittanári és kántor képzést bemutató közösségépítő tábort az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE). A középiskolásoknak meghirdetett négynapos nyári együttlétről Pángyánszky Ágnes adjunktussal, az EHE Gyakorlati Intézetének vezetőjével beszélgettünk.
„…de én e szegényes Istent nem eresztem”
Jánosy István evangélikus lelkész, költő, műfordító élete és életműve előtt tisztelegtek április 20-án az Evangélikus Országos Gyűjtemény szervezésében az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárban.
Vissza a görög forráshoz!
Jézus a tanítványait bízta meg, hogy őrizzék és adják tovább a tanítását, így aztán az újszövetségi könyvek gyűjteménye lassú folyamat révén jött létre. S hogy milyen érzés a mindennapokban a „forráshoz” visszatérni, egyáltalán hányféle forrás létezik? Erről is kérdeztük dr. Bácskai Károly evangélikus lelkészt. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Újszövetségi Teológia Tanszékének egyetemi docense élete egyik legnagyobb ajándékának tekinti, hogy hivatásszerűen foglalkozhat az Újtestamentum görög…
Terminátor és Golgota
A választások közeledtével az ember számtalan szempontot mérlegel, hogy hova húzza be az X-et. Léteznek elvi, pénzügyi, ideológiai, személyes szimpátián alapuló és további szempontok is. Lehetünk lelkes szavazók, de az is lehet, hogy jobb híján csak „befogott orral” szavazunk.
Anyanyelv és apanyelv
Népszerű teológia rovatunk mostani írásának témája Luther Márton korába repít minket vissza. Az egyháztörténész szerző többek között arra az izgalmas kérdésre keresi a választ, hogy a többnyelvű Magyarországon hogyan befolyásolta a nyelv a felekezethez tartozást.
A mai magvetésből nőhet a jövő egyháza
Portrésorozatunkban az egyházunk budapesti Üllői úti országos székházában szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Ez alkalommal Bányai Tamással, a gyülekezeti és missziói osztály gyermek- és ifjúsági referensével, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Hallgatói Önkormányzatának szeniorával beszélgettünk.
Utazás a barátságos univerzumban
Evangéliumi szemlélettel, a kinyilatkoztatás fényében megfogalmazott esszék Szabados Ádám teológusnak az elmúlt tíz évben a Divinity blogon megjelent írásai. A blog anyagából válogatott kötet a valóság sakktábláján teendő jó lépések megtételéhez ad segítséget. A majdnem száz írás témagazdagsága igazi kincsesbánya. Céljuk egy: hogy a szerző a valóságot Isten világaként mutassa be olvasói számára.
Luther gazdagon tálalva
A teológia az egyház tudománya. Művelése nemcsak lelkészekre, professzorokra, hanem az egyház egész népére tartozik. Ezt a reformátori felismerést követve indult el csaknem másfél évtizede a révfülöpi Luther-konferenciák sorozata. Öröm, hogy a pandémia miatti tavalyi kényszerszünet után idén január 28–30. között újra összegyűlhettek a résztvevők az Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban, Hafenscher Károly szervezésében, természetesen a járványügyi előírások megtartásával.
A képzéskínálat és a könyvtár bővítésével erősített a teológia
Hogyan értékelik az elmúlt évet, és mit terveznek idénre? Sikerekről és tanulságokról, örömökről és feladatokról kérdeztük egyházunk különféle szolgálati területeinek vezetőit. Sorozatunk második részében Csepregi Zoltán rektor osztja meg velünk gondolatait arról, hogyan élte meg a 2021. esztendőt, és miként készül 2022-re az Evangélikus Hittudományi Egyetem.
„…mindannyian és kölcsönösen papok vagyunk”
Népszerű teológia rovatunkban ezúttal Luther Márton örök érvényű teológiai gondolatát, az egyetemes papság kérdését járjuk körül. Kik számítanak ebbe a csoportba tartozóknak, és mi is az ő feladatuk? Írásunkból kiderül.
Beharangozó Luther-konferenciára
Révfülöpi kis harangjaink már várják a pillanatot, hogy konferenciakezdetre szólíthassanak.