2009-ben, nyáron Milánóban tölthettünk egy hosszú hétvégét feleségemmel és két barátommal. Milánó lenyűgöző világváros. A divat fővárosa, a focivilág Mekkája, a kulináris élvezetek paradicsoma, a művészetek fellegvára. Egy város, ahol a vitalitás csak úgy lüktet a szívekben, a szemekben. Egy város, ahol annyi szépséget láthattunk, hogy alig tudtunk betelni vele. Egy város, ahol a világ egyik leghíresebb festménye látható, Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című remekműve.
Szerettük volna megtekinteni természetesen, de lemaradtunk róla. Történt ugyanis, hogy a pénztáros néni azt mondotta vala: van jegy, de csak két hónappal későbbre. Addig telt házat jelentett a múzeum. Igen, ott álltunk csalódottan, a világszenzációtól néhány méterre a sor elején, mégse jutottunk be. Elsők, utolsók…
*
Gimnáziumi történelemtanárom nagyapja három perccel lekéste a Titanicot. A 20. század egyik legtitokzatosabb tragédiájának tárgyalása kapcsán mesélte Lukács tanár úr, hogy bizony ha akkor a nagyapja nem kési le a Titanicot, akkor valószínűleg ő sem állhatna most előttünk, elemezve a luxushajó drámáját. Utolsók, elsők…
*
Maximilian Kolbe 1894-ben született szegény szülők gyermekeként. 1907-ben lépett be a minorita rendbe. Később filozófiát és teológiát tanult, mindkettőből doktorátust is szerzett. 1914-ben szerzetesi fogadalmat tett, 1918-ban szentelték pappá. Tanított, kolostort alapított, folyóiratot indított, Japánban végzett missziós munkát, hazatérte után pedig 1936-tól házfőnök volt. 1939-ben a Gestapo letartóztatta, négy hónapig börtönben volt. 1941-ben egy varsói börtönbe került, ahonnan az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. Ő volt a 16670-es számú rab. Egy augusztusi napon egy barakkjából megszökött rab miatt bosszúból megtizedelték a foglyokat. Maximilian, amikor látta, hogy egy többgyermekes családapa is beleesik a „tizedelésbe”, előállt, és önként vállalta a halált a családapa helyett. 1971-ben VI. Pál pápa boldoggá, 1982-ben II. János Pál pápa szentté avatta. Elsők, utolsók…
*
Balázs Zoltán Az üdvösségre való alkalmatlanságunkról című 2005-ös tanulmányában az üdvösség titkát a szerelem, a szeretet titkával hozza összefüggésbe, amikor így ír: „Ki ne tudná, hogy a szeretet vagy a szerelem akkor ér valamit, ha abban úgy kapjuk meg a másikat, akire vágyunk, hogy nem akarjuk birtokolni, megszerezni, kiérdemelni, hanem rábízzuk magunkat a tőle jövő szeretetre és szerelemre? Ahogy senki sem alkalmas az üdvösségre, úgy igazán arra sem alkalmas senki sem, hogy szerelmesek legyenek belé, vagy feltétel nélkül szeressék. Az üdvösség titka a szeretet titka.” Utolsók, elsők…
*
Nemecsek Ernő nevét kisbetűvel írták le társai: „nemecsek ernő”. Árulónak tartották, pedig ő minden volt, csak éppen áruló nem. A grundért folyó háborúban, ahol pontosan kiderült, ki milyen ember is valójában, hős lett. Hőssé vált, de megfázott, tüdőgyulladást kapott, és meghalt. Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című könyv írója, e csoda szép történet „teremtője” gyönyörűen írja le az utolsó pillanatokat: „…Nemecsek kapitány látásáért és hallásáért eljöttek az angyalok, és elvitték oda, ahol csak az olyanok hallanak édes muzsikát, és látnak fényes tündöklést, mint amilyen Nemecsek kapitány volt.” Elsők, utolsók…
*
Egyszer valaki azt kérdezte Jézustól: „Uram, kevesen vannak-e, akik üdvözülnek?” Ő – aki mögött utolsóként vagy elsőként, de a hit bátorságával el lehet indulni az úton – ezt válaszolta: „Igyekezzetek bemenni a szoros kapun, mert mondom nektek, hogy sokan akarnak majd bemenni, de nem tudnak.” Ő mondja, a Mester, aki azt ígérte övéinek, hogy helyet készít nekik az égi hajlékban, az Atyánál. Óriási reménység ez. Nincs is más reménységünk, mint ez az ígéret. Mert önmagában a kijelentés – „vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek” – nyugtalanító, felkavaró. De ha bizalommal belekapaszkodunk az ígéretébe, akkor a reménység járhatja át a lelkünket. És békesség. Mert ő a kezdet és a vég. Ő az alfa és az ómega. Az első az elsők között és az utolsó az utolsók között.
* * *
A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2021. október 17–24-i, 86. évfolyam 41–42. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Luther Kiadónál a címen, vagy digitális formában megvásárolható és letölthető a kiadó oldalán.
