Kurt Koch, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke június 7. és 10. között Magyarországra látogat. Programjának első nyilvános pontja a Habsburg Ottó Alapítvány (HOA) Európa eszmei alapjai című konferenciasorozatának első része volt, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) közösen, Kereszténység és politikai mozgástér a 21. században címmel rendeztek az online térben.
Az eseményt Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát és Koltay András, az NKE rektora nyitotta meg. A katolikus elöljáró a meghívás célját abban jelölte meg, hogy az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében, amikor a katolikus egyház hazánkban különösen is az eukharisztiára fókuszál, és a protestánsok is az úrvacsora jegyében alakítják programjaikat, lehetőség teremtődjön a dialógusra és a közös imádságra.
Nyitóbeszédében Koltay András rámutatott, hogy „Magyarországon nagy vívmánya volt az 1989–90-es alkotmányos rendszerváltásnak az, hogy az állam megszabadult a különböző ideológiák és világnézeti kötöttségek fogságától. A keresztény társadalmi élet közéletben való megjelenése is ekkor vált újra szabaddá és lehetővé. Magyarország egyik tragédiája, hogy a közéleti kereszténység akkortájt Európában már hanyatlóban volt, így országunknak nem jutott osztályrészül olyan minta, amelyet a vasfüggöny lebontása után követni tudott volna. E tekintetben lényegében a kereszténység helyét a magyar közéletben és társadalomban saját erőnkből kellett megtalálni” – fogalmazott az NKE rektora.
A cél az értelmes eszmecsere
A konferencia első előadója, Prőhle Gergely emlékeztetett, hogy az Európát úgy geostratégiai, mint gazdasági és társadalompolitikai okokból keresztül-kasul szelő törésvonalakra zúdult rá elsöprő erővel a mögöttünk hagyott egy év pandémiás időszaka. Az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete és a HOA igazgatója előadásában Habsburg Ottó 1986-ban megjelent, Die Reichsidee (A birodalmi gondolat) című könyvének utolsó fejezetét (Európa keresztény újjászületése) említette, amelyben a szerző világosan rámutat a közös keresztény hagyományon túl a hit fontosságára is, amely az európai integráció alapító atyái, Adenauer, de Gasperi és Schuman számára is irányadó volt.
A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője arra a kérdésre is válaszolt, hogy vajon milyen rend szerint gondolkodhatunk Európa jövőjéről, és hogyan követhetjük kellő biztonsággal a zsidó-keresztény értékrend és a felvilágosodás eszméi által kijelölt határokat.
„Konferenciánk célja korántsem csak az, hogy az Európa jövője diskurzus kapcsán a Jóisten felemelt mutatóujjára hívja fel a figyelmet, a keresztény gyökerekről elfeledkezni hajlamos európai mainstreamnek küldjön intő üzenetet, vagy holmi áhítatoskodással kérje számon a konzervatív európai politikán a valódi elkötelezettséget – a keresztény Európa közhelyszerű emlegetésén túl. Célunk az, hogy folyjék értelmes eszmecsere kontinensünk eszmei alapjairól, a keresztény hit és a politika összefüggéseiről a modern világban, korszerű nyelvezettel, közérthetően, még ha ez az online térben talán nehezebb is, mint a személyes együttlét keretében lenne.”
Szellemi és lelki valutára is szükség van
Kurt Koch bíboros felszólalásában felhívta a figyelmet: „Nem retorikai, hanem realista kérdéssel nézünk szembe, amikor a kereszténység és a politikai mozgástér viszonyáról gondolkodunk.” A Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke Európa eszméjének gyökereit három helyszínnel fejezte ki: az athéni Akropolisszal mint a demokrácia és az emberi értelem szimbólumával, a római jogra emlékeztető Capitoliummal és a jeruzsálemi Golgotával, amely „Jézus Krisztus keresztje által Isten határtalan szeretetét hirdeti, és azt is, hogy az egyén Isten szeretetéből fakadó feltétlen méltóságot jelent.”
Európa földrajzilag nem határozható meg egyértelműen, sokkal inkább kulturális, történelmi és szellemi értelemben földrész. A bíboros szavai szerint Európa a történelem során létrejött sorsközösség. „Európának lelke van. Ez az európai lélek a keresztény hit” – hangsúlyozta, utalva Ferenc pápára, aki egyik beszédében arra figyelmeztetett, hogy „Európának újra fel kell fedeznie a lelkét”. Kurt Koch a 20. század tragédiájára utalva elmondta: „Szellemi zavarodottság állapotában Európa politikai hatalmak játékszerévé válik. Az európai léleknek azóta további teherpróbákkal kellett szembenéznie. Azt, hogy Európa gazdasági hatalmak játékszerévé is válhat, az elmúlt években is tapasztaltuk – főleg a nagy pénzügyi válság idején. Ezt a tapasztalatot a koronavírus-válság olyan módon mélyítette, amilyenre korábban még nem volt példa.”
Kurt Koch a divinitás, a humanitás és a szociális értékek hármas alapelvén keresztül rávilágított: számos történelmi példa mutatja, mi történik akkor, ha az ember megpróbálja átvenni Isten helyét. Az Európai Unió alapszabályára utalva azt a reményét fejezte ki, hogy az Európa és a kereszténység viszonyával foglalkozó dilemmát „sikerül ébren tartanunk és nem tekintjük történetileg eleve elkoptatott kérdésnek. Európa egységes fizetőeszköze, az euró nem elegendő ahhoz, hogy Európának jövője legyen. Európának szellemi és lelki értelemben is szüksége van közös és irányt mutató valutára, amely a keresztény hit.”
A Rómából érkezett meghívott az egyenlőség és az emberi méltóság vonatkozásaiban Wolfhart Pannenberg evangélikus teológust idézte, aki szerint az emberi méltóság fogalma nem szakítható ki minden további nélkül a nyugati keresztény hagyomány érvrendszerének összefüggéseiből. A keresztény értékeknek a szekularizált Európában való érvényre jutása kapcsán a keresztények elsődleges feladataként ökumenikus összefogásra szólított fel.
Kiállás és megújulás
A kereszténység közösségmegtartó erejét helyezte előadása központi gondolatává Novák Katalin. A családokért felelős tárca nélküli miniszter e vonatkozásban első királyunk, Szent István példáját hozta, akinek kereszténység melletti kiállása nem reálpolitikai döntés volt csupán, hanem belülről fakadó meggyőződés, személyes hitvallás is. A politikus felszólalásában hangsúlyozta: „A magyar nép túlnyomó többsége a reformációban találta meg azt a lelki, szellemi támaszt, ami segített átvészelni, túlélni százötven év török uralmat.” További példaként említette, hogy a kommunizmus negyvenéves uralmát is a keresztény hit segített túlélni.
„A kereszténydemokrácia megújulásának a feltétele az egyház megújulása is. Kormányzati lépésekkel lehet esélyt adni a keresztény gondolatnak, de ahhoz, hogy ez közép- és hosszú távon fennmaradjon, hogy az valóban erős lehessen, ahhoz kellenek az élő közösségek. Ezeknek a közösségeknek kell megújulniuk és megerősödniük” – hívta fel a figyelmet Novák Katalin. Előadásában ismertette a Magyarország Alaptörvényében rögzített, keresztény értékeket védő passzusokat, valamint bemutatta azokat a templomfelújítási, üldözött keresztényeket segítő, gyermek- és családvédelmi, valamint egyéb, a felekezetek társadalmi szerepvállalását segítő kormányzati intézkedéseket, amelyeket az elmúlt években ez ügyben megvalósított a kormány.
A gazdaság helyett az értékeken alapuljon Európa
Jan Peter Balkenende előadása egyszerre volt vissza- és előretekintés. Hollandia korábbi miniszterelnöke a 16–17. század vonatkozásában a reformációt, a felekezetek egymásra hatását említette, valamint Luther Márton tanítására utalva az emberi felelősség kérdéséről szólt. Ezt követően a kereszténység és a felvilágosodás korát vizsgálta, majd a 19. századi kereszténydemokrácia kérdésében Gerrit Count Schimmelpennincknek, Hollandia első miniszterelnökének az életútját említette példaként.
Az Európai Unió 21. századi kihívásai vonatkozásában Jan Peter Balkenende egyrészt az 1940–50-es évek integrációs politikájára utalt mint olyan korszakra, amikor Európa új alapokat keresett; majd a belső piac kialakítására a nyolcvanas években tett kísérleteket, illetve az euró bevezetését emelte ki. „Jelenleg a krízismenedzsment időszakát éljük – állapította meg az egykori holland miniszterelnök. – Olyan Euróára van szükségünk, ami az értékeken alapul. Ha Európáról beszélünk, akkor általában pénzről, gazdaságról szólunk, és nem az erkölcsről, moralitásról beszélünk. Pedig ezek az értékek közel hozhatják egymáshoz az embereket, és inspirálhatják a társadalmakat.” Jan Peter Balkenende meglátása szerint több teret kellene engedni annak, hogy a gazdasági kérdések mellett az etikaiakról is érdemi párbeszéd nyílhasson, többek között a világvallások közötti párbeszédre és a fenntartható fejlődési célok előtérbe helyezésére hívva fel a figyelmet.
Vissza kell találni a Megváltóhoz
Európa egyik nehézsége, hogy elveszíti semlegességét – állapította meg Matthieu Rougé. Nanterre püspöke rámutatott, hogy az Európai Unióban működő bürokrácia és technokratikus berendezkedés „inkább a demokrácia fenyegetését jelenti, mint a demokrácia szolgálatát. Ugyanakkor fennáll az a kockázat is, hogy az egyház is egyre inkább elintézményesedik. Spirituális szempontból az egyház is egyre törékenyebb lesz.” Az egyház és Európa vonatkozásában a francia püspök a megváltó Krisztusról szóló hit felélesztésére szólította fel a jelenlévőket: „Meg kell újítanunk a jövőnket, a hit által meg kell világosodnunk Európában! A keresztényeknek maguknak is szerepet kell vállalniuk ebben, és vissza kell találnunk gyökereinkhez, ami a megváltó Krisztuson alapszik” – intett Matthieu Rougé.
A francia püspök az identitás kérdéséről szólva is Krisztus alakját hozta beszédében: „Ő a maga törékenységében megmutatja nekünk önmagát mint embert.” További hangsúlyos témákat is érintett előadásában, úgymint a bioetika kérdéseit, a migrációt, valamint azt, hogy felelősségünk elismerni a másik embert. „A keresztények egysége rendkívül lényeges ahhoz, hogy Európát tovább tudjuk építeni… Napjainkban úgy tudunk csak továbbmenni, ha messzebbre nézünk és gyorsabban haladunk az egység útján” – fogalmazott Matthieu Rougé.
* * *
A bíboros meghívását az MEE elnöksége, Fabiny Tamás elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő kezdeményezte két évvel ezelőtt, kettős céllal. Egyrészt a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében, amikor az MEE is az úrvacsora jegyében alakította és alakítja azóta is programjait, a lehető legmagasabb szinten szerettek volna párbeszédet folytatni az eukharisztia közös megélésének lehetősége kapcsán. Másrészt fontosnak tartották, hogy az az egyházi vezető, aki talán a legátfogóbban látja a világ keresztény közösségének helyzetét, nyilvánosan, világi közegben is megszólaljon arról, mit gondol kontinensünk jövőjéről a jelen helyzetben, amikor a korszellem láthatóan nem kedvez a keresztény hit és értékek érvényesülésének, mégis egyre több helyen hivatkoznak Európa keresztény gyökereire. (Prőhle Gergelynek a bíborosi látogatás – egyebek mellett annak személyes vonatkozásai – kapcsán írt összefoglalója itt olvasható.)
Kurt Koch bíboros magyarországi látogatásának következő állomása az Isten és a világ – Vendégségben az Ige asztalánál című ökumenikus konferencia, amelyet június 8-án Pannonhalmán rendeznek meg. A bíboros mellett többek között Fabiny Tamás elnök-püspök, Reuss András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) nyugalmazott professzora, Béres Tamás, az EHE rektorhelyettese és Orosz Gábor Viktor, az EHE egyetemi docense is az előadók között lesz.
