Mint arról már beszámoltunk, Twitteren megosztott, bibliai vonatkozású üzenete miatt emeltek vádat Päivi Räsänen finn parlamenti képviselő ellen. A volt belügyminiszter pere január 24-én kezdődött Helsinkiben. A nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot kiváltó ügy egyik alapkérdése: sértheti-e mások méltóságát, és alkalmas lehet-e gyűlöletkeltésre néhány bibliai ige idézése? A második tárgyalási nap történéseit ezúttal is Balicza Klára, a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája Ökumenikus és Külügyi Osztályának referense foglalja össze a finn híradások alapján.
Emlékeztetőül néhány mondat az előzményekről: Päivi Räsänen finn parlamenti képviselő 2019. június 17-ei dátummal a következő Twitter-üzenetet jelentette meg: „az #egyház [a Finnországi Evangélikus Egyház – a szerk.] bejelentette, hogy hivatalos partnere a #Seta #Pride2019 rendezvényének. Hogyan egyeztethető össze az egyház tanításának alapja, a #biblia azzal, hogy a szégyent és a bűnt büszkeség tárgyává emeljük?”
2019 júniusában egy állampolgár feljelentést tett a Tweet-üzenet miatt. A bejelentő szerint a bejegyzés sérti a szexuális kisebbségeket, intoleráns, és népcsoport elleni uszításnak minősül. Augusztusban újabb feljelentés érkezett a rendőrséghez Päivi Räsänen ellen. A feljelentő a politikus 2004-ben írt, Férfivá és nővé teremtette őket című, huszonnégy oldalas írásáról gondolta úgy, hogy az dezinformációt tartalmaz, és alkalmas a homoszexuálisok elleni gyűlöletkeltésre. Az év decemberében Päivi Räsänen a Yle közszolgálati rádiócsatorna beszélgetőműsorában szerepelt. A műsorban tett kijelentései miatt 2020 elején ismét feljelentette Räsänent ugyanaz a személy, aki 2004-es írásait is kifogásolta.
A rendőrség először egyik feljelentés esetében sem tartotta indokoltnak a vizsgálat megindítását, a legfőbb ügyész azonban más véleményen volt, és nyomozást rendelt el. Päivi Räsänen mindhárom esetben tagadta, hogy bárki ellen is uszított volna, vagy bárkit is megsértett volna.
A vádemelés 2021 áprilisában történt meg. A vád szerint Päivi Räsänen a homoszexuális embereket becsmérlő kijelentéseket tett szóban és írásban; ezek sértik a mássággal élők egyenjogúságát és emberi méltóságát, és alkalmasak gyűlöletkeltésre. A vádemelés a korábbi Finn Luther Alapítvány vezetőségének tagjára, a Finn Evangélikus Missziói Egyházkerület megválasztott püspökére, Juhana Pohjolára is kiterjedt. Räsänen már emített röpirata ugyanis a konzervatív-fundamentalista irányt képviselő, később a Finn Evangélikus Missziói Egyházkerületet is megalapító Finn Luther Alapítvány honlapján jelent meg, és ott jelenleg is elérhető.
Päivi Räsänen ügyének első tárgyalási napja idén január 24-én volt. Ekkor vált nyilvánossá, milyen büntetési tételt kér a legfőbb ügyész: százhúsz napi jövedelemnek megfelelő pénzbüntetést Päivi Räsänen és hatvannapi jövedelemnek megfelelő pénzbüntetést Juhana Pohjola esetében, a Finn Luther Alapítványra pedig tízezer eurós büntetést szabnának ki.
Részletek – benne a Finnországi Evangélikus Egyház és annak püspökeinek álláspontjával – ebben a cikkben: Minden, ami Päivi Räsänen peréről eddig tudható.
A per február 14-én a vád és a védelem képviselőjének perbeszédével folytatódott, maga Räsänen és Pohjola ezen a napon nem szólalt meg.
Anu Mantila főügyész ismét felhozta a Räsänen elleni vádakat: a volt finn belügyminiszter megsértette a homoszexuális kisebbség tagjait az olyan kifejezésekkel, mint „fejlődési rendellenesség”, „nem egészséges”, „normálistól eltérő szexuális variáció”, „szexuális rendellenesség”, „nem egészséges szexuális érzelmi élet”, „sérült és integrálatlan identitás”.
Mantila hangsúlyozta, hogy a vád nem a vallásos meggyőződésre irányul, hanem arra, ahogyan Räsänen ezt kinyilvánította. A vallás- és a szólásszabadság határa ugyanis pontosan itt húzódik: ha a meggyőződésünknek csak mások megsértésével tudunk hangot adni, akkor jobb azt nem hangoztatni. Kijelentette továbbá, hogy Räsänennek tisztában kellett lennie az általa használt kifejezések sértő voltával és azzal, hogy azok alkalmasak gyűlöletkeltésre. Az, hogy a kérdéses írásokat a vádlottak továbbra sem távolították el az internetről, arra utal, hogy pontosan úgy szánták ezeket a szavakat, ahogyan a nyilvánosságban értették is őket.
A főügyész kiemelte még, hogy a finn törvények nem védik kellően a kisebbségek tagjait olyan esetekben, amikor a méltóságukat sértő kijelentések nem egy adott személy, hanem egy népcsoport ellen irányulnak, ezért az uszításellenes törvényparagrafusok hatékony értelmezését kérte a bíráktól.
Räsänen jogi képviselője, Matti Sankamo szerint a főügyész vádja jogilag nem állja meg a helyét. Bár az ügyész azt állítja, hogy a véleményéhez és a meggyőződéséhez mindenkinek joga van, Räsänennek mégis egy vallási meggyőződés, a bűnről alkotott felfogása miatt kell bíróság előtt állnia. Sankamo kritikával illette a főügyészt azért is, mert a tárgyalás során nem a vádiratban felsorolt vádpontokhoz vagy a finn törvényekhez tartotta magát, hanem értelmezésekre és analógiákra hivatkozott. Így a védelem nem is tudott az eredeti vádpontokra reagálni, ezzel pedig gyengültek a vádlott jogai.
Räsänen jogi képviselője kifogásolta továbbá, hogy a vád állításai nem felelnek meg sem a 2004-es pamflet tartalmának, sem a rádióinterjúban mondottaknak. Éppen ezért arra biztatott, hogy Räsänent ne a vádirat cselekményleírása, hanem az eredeti megszólalások alapján ítéljék meg, ezek ugyanis éppen arra utalnak, hogy Räsänen minden embert egyenlőnek tart. A vitatott kijelentések nem lépik túl a vallás- és szólásszabadság határát, nem sértő szándékkal keletkeztek, és nem is uszítanak sem erőszakra, sem intoleráns hozzáállásra, ami más korábbi, uszítás vádjával kezdeményezett perekben viszont jellemző volt. Jelen esetben a vád nem tudta egyértelműen bizonyítani, hogy törvénysértés történt volna, ezért a védelem mindhárom vád ejtését kéri.
A tárgyalás végén Pohjola püspök védőügyvédje, Jyrki Anttinen kapott szót. Sankamóhoz hasonlóan ő is kijelentette, hogy a 2004-es pamfletet belső körnek szánták, megjelentetésének célja nem az volt, hogy bárkit is megsértsenek vele. Az ügyvéd szerint ráadásul nem lehet valakit azért elítélni, mert a bűnről beszél, hiszen ez a keresztény tanítás egyik alapvetése. Kifogásolta továbbá, hogy a főügyész tulajdonképpen az alkotmány diszkriminációra vonatkozó tilalmát igyekszik kiterjeszteni a büntető törvénykönyv értelmezésére, holott a bíróságon csak ez utóbbinak van létjogosultsága.
Ítélethirdetés március 30-án várható.
