Marslakó a négyzeten
Amikor tudományos körökben Magyarország neve hangzik el, akkor a jelenlévőknek nem elsősorban Puskás Öcsi, sokkal inkább Neumann János jut az eszükbe. De ki volt a Rátz László tanár úr biztatásával világhírre szert tett egykori fasori diák, akiről a Nobel-díjas amerikai fizikus, Frederick Reines így fogalmazott: „Ha valaki fölvetett egy problémát, és Neumann nem adott rá rögtön egy megoldást, akkor az a probléma megoldhatatlan”? Alma materében kiállítással emlékeznek rá.
Új megvilágításban a tékozló fiú
A Zichy és a tintatartó című tárlat után barokk mesterművek reprodukcióit és egy különleges festmény új oldalát ismerhetik meg az érdeklődők A tékozló fiú hazatérése – A barokk festészet mesterei címmel március 29-én nyílt tablókiállításon az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE).
Legendás tudós pedagógusok örökében
Komoly dilemma elé állította az evangélikus iskolák kutató tanárainak nyolcadik alkalommal megrendezett konferenciája március 24-én a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumba látogatót. A házigazda oktatási intézmény és a Pedagógiai Intézet által szervezett esemény három szekcióban zajló előadásainak listáját böngészve ugyanis elkerülhetetlenül döntenie kellett, hová üljön be: egy jól ismert irodalmi vagy történelmi személyiségről tudjon meg valami újat, egy távoli korszak látszólag n…
Ház, színház és egyház
Gryllus Dorka színművész volt a budavári evangélikus szabadegyetem vendége március 13-án. Az evangélikus művész az est házigazdájával, Fabiny Tamás elnök-püspökkel beszélgetett egyházról, művészetről, a művészek társadalmi szerepvállalásának fontosságáról és közéleti kérdésekről.
Az első magyar tudósítónő
A 19. század „páratlan szellem- és ismeretdús írónője” volt Jósika – született Podmaniczky – Júlia, akit „a goethei lelkek osztályába” sorolt Salamon Ferenc irodalomkritikus. Az evangélikus írónőt a magyar irodalomtörténet leginkább az ifjúság- és nőnevelés témájában alkotott műveiért tartja számon. A jelenkori tudományos kutatásoknak köszönhetően már ismerhetjük szerteágazó írói tevékenységét, és azt is tudhatjuk, hogy az 1850-es évek közepétől a nyugat-európai polgárosodás hírnöke és a kultúr…
A mi Sándorunk nyomában
Különleges szemszögből mutatja be a kétszáz éve született Petőfi Sándort az Evangélikus Országos Múzeumban A mi Sándorunk – Petőfi az evangélikus oktatás útvesztőiben címmel nyílt időszaki kiállítás. Az ötletekben és látványban is gazdag interaktív tárlaton a vékonydongájú, éles eszű, kalandos utakon járó diákkal együtt vándorolhatunk mi is, ülhetünk be vele az iskolapadba, s egy fura gép segítségével még „ő maga” is megszólal.
A történelmi múlt és a történelemtanítás jelene
Tizedik alkalommal rendezték meg az evangélikus iskolák történelemtanárainak konferenciáját február 23-án a Gödöllői Királyi Kastélyban. A jubileumi esemény előkészítésében és lebonyolításában az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnáziumhoz és az Evangélikus Pedagógiai Intézethez társszervezőként csatlakozott a Habsburg Ottó Alapítvány is. A konferenciára meghívást kaptak a társegyházak fenntartásában működő iskolák, a református és a római katolikus pedagógiai intézetek munkatársai és a Gödöllőn és…
A Művészet, a Tudomány és az Asszony
A festő poéta – Tichy Gyula, a magyar szimbolizmus mestere címmel látható időszaki kiállítás március 5-ig a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlaton néhány festmény kíséretében mintegy nyolcvan grafika került a kis tér falaira, számos olyan, amelyet még soha nem tártak a nagyközönség elé.
Megfogalmazni a megfogalmazhatatlant
A Petőfi-emlékévhez kapcsolódó előadás várta február 13-án a budavári evangélikus szabadegyetem érdeklődő közönségét. Nényei Pál író, középiskolai tanár, Az irodalom visszavág című rendhagyó irodalomtörténeti könyvsorozat szerzője a költő verseinek nyelvfilozófiai kérdéseit taglalta, közben pedig a jól ismert, az iskolai tananyagban szereplő versek új értelmezési lehetőségeivel is találkozhatott a hallgatóság.
Hitvalló művészet
A megvallott hitből fakadó, Krisztusra mutató alkotások valójában nagyon pontos, a vizualitás nyelvén megfogalmazott, biblikus alapú prédikációk. A hazai kortárs szakrális képzőművészet kimagasló alkotójának, Lovas Ilonának az életművét bemutató emléktárlat február közepéig látható Budapesten.
A Tranosciusról szól a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum új időszaki kiállítása
Az evangélikus szlovákok szent könyvéről, a Tranosciusról szól a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum Égi csillag tiszta fénye című új időszaki kiállítása.
Digitálisan is elérhetővé válik Habsburg Ottó szellemi öröksége
Egyházunk országos székházában jelentette be a Habsburg Ottó Alapítvány január 23-án, a magyar kultúra napjához kapcsolódva, hogy elindította online platformját, ahol kutathatóvá válik az utolsó magyar trónörökös hagyatéka. A gyűjtemény gerincét Habsburg Ottó irathagyatéka adja, de a dokumentáció fontos részét képezi fényképgyűjteménye, valamint többórányi filmfelvétel is. A modern magyar történelem és politikatörténet szempontjából felbecsülhetetlen értékű források váltak ezzel nyilvánossá a v…
Könyvekkel az éven át
Imádságoskönyv, Dietrich Bonhoeffer „öröknaptára”, elgondolkodtató tárcakötet, keresztény szimbólumokat magyarázó album, vagy épp az önismeretet segítő „útikalauz” a kínálatban. Különböző műfajok, de közös bennük, hogy egész éven át segíthetik a mindennapi lelki épülést. A Luther Kiadó az új évben is számos kötetet kínál, amelyek gazdagíthatják hitéletünket – erre mutatnak rá az alábbi személyes hangvételű könyvajánlók.
„Szánd meg, Isten, a magyart…”
Nemzeti imádságunkra irányult a figyelem január 22-én Szatmárcsekén. Kölcsey Ferenc éppen kétszáz éve, 1823. január 22-én ebben a tiszaháti, a mai ukrán–magyar határhoz közeli településen fejezte be a Himnuszt. 1989 óta ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját is. Az évfordulóról ökumenikus istentisztelet keretében, négy történelmi egyház vezetőjének szolgálata mellett emlékeztek meg. Az alkalmon köszöntőt mondott Orbán Viktor miniszterelnök. Ugyanitt jelentették be, hogy a Kölcsey-emlék…
Koncertvirtuózból improvizátor
Decemberben újabb fontos zenetörténeti évfordulóról emlékezik meg a Cantate rovat: kétszáz éve született César Franck, a 19. század második felének egyik legjelentősebb francia zeneszerzője, tanára és orgonistája.