Evangélikus Élet magazin

A gyanakvás mérgétől a bátor elköteleződésig – már az alcíme megfogalmazza, honnan hová szeretné elsegíteni olvasóit Tomka János könyve. Érték- és bizalomvesztett világunk ugyanis katasztrófa felé sodródik, bizalomépítő vezetők után kiált. De vajon meg lehet-e tanulni a bizalomépítő vezetést? Erre kapunk biblikus választ a szerzőtől, aki az egyes fejezetek végén olyan aktuális kérdéseket tesz fel…

„A világot nem a szüleinktől örököltük, hanem a gyermekeinktől kaptuk kölcsön.” Nehezen tanuljuk meg, hogy ez nemcsak a természeti környezettel van így, hanem emberi környezetünkkel is: a globális termelés, tulajdonlás és elosztás, a migráció, a konfliktusmegelőzés és -kezelés ugyanilyen felelősséget ró ránk a következő generációk iránt. – Korányi András püspökhelyettes publicisztikája.

A Dunakanyar nem csak egy régió neve: fogalom. Olyan tájegységet jelöl, ahol hazánkban páratlan módon sűrűsödik történelem, vallás és művészet. A királyi városok – Esztergom és Visegrád – mellett az ékszerdoboz szépségű Szentendre éppúgy kedvelt kirándulócélpont, mint Vác, Leányfalu vagy Zebegény. A húsvét és a végre megérkezett tavasz nagyszerű alkalom arra, hogy új szemmel tekintsünk az ország…

Az igehirdető műhelyében című sorozatunkban lelkészekkel találkozhatnak olvasóink „háttérmunka” közben: elsősorban arról kérdezzük őket, miként készülnek a prédikációra, s eközben milyen tárgyak veszik őket körül. Lukács Máté Andrást, a Galgagutai Evangélikus Egyházközség lelkészét a templomban kérdeztük istentiszteletre készülésének műhelytitkairól.

Kedves Testvérek! Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet, és vigyék a jó hírét!

Az Adj, Uram, humorérzéket! című egyházi anekdotagyűjtemény hiánypótló – olvasható a kötet hátoldalán, és valóban nem mondhatunk mást mi sem, mert az elmúlt két évben a hit, a szeretet és az egymáshoz fordulás mellett a humor volt, ami a legtöbbünkben tartotta az erőt. Boda Zsuzsát, az anekdotagyűjtemény szerkesztőjét egyházi humorról, az egyedülálló kötetről és annak összeállításáról is kérdeztü…

Lehet-e konfliktusokat megoldani a hatalom erejével? A körülöttünk megvalósuló vagy a bennünk gyökeret verő nyugalom a fontosabb? És mikor mondhatjuk, hogy valóban békességünk van? – László Lajos Gergely publicisztikája.

Portrésorozatunkban az egyházunk budapesti Üllői úti országos székházában szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Ez alkalommal Ficzere Ilonával, az építési, ingatlanügyi és műemléki osztály vezetőjével beszélgettünk.

„Kereszténynek, a jó pásztor követőjének lenni egyet jelent azzal, hogy létezik egy általam mindenre érvényesnek vélt perspektívám. Létezik számomra, az életemben egy olyan koordináta-rendszer, amely alapján helyükre kerülhetnek az életem dolgai, amely alapján döntök.” – Gáncs Tamás jegyzete.

Egyházunkban a húsvét utáni második vasárnapot sajtóvasárnapnak is nevezzük. Ennek apropóján ültünk le beszélgetni magazinunk főszerkesztőjével, Kézdi Beátával, Írónád díjas újságíróval, aki 2020 vége óta az Evangélikus Információs Szolgálat főszerkesztője is. Mivel közvetlen munkatársak vagyunk, az interjú tegeződős formában készült.

Több mint húsz évvel a Visszhang című imádságoskönyv első megjelenése után, 2022 böjtjében kezünkbe vehetjük az Imádkozz velünk! – Imádságok, történetek című kötetet. Az új kiadvány részben folytatása, más tekintetben teljesen új, friss változata az ismert és népszerű Visszhangnak. A kötet szerkesztőjét, Szabó Lajost, az Evangélikus Hittudományi Egyetem nyugalmazott rektorát kérdeztük a Luther Ki…

Lelkes és büszke házigazdaként egy idegenvezető profizmusával vezet körbe a szarvasi Újtemplomban Zahorecz Pál lelkész, miközben a helyi evangélikusság három évszázados múltjáról és a jelenéről is mesél. Nincs egy csipetnyi kétség sem: ha „az utcáról estünk volna be”, ugyanilyen figyelmességben lenne részünk. „Tudom, ha meglátom a templomtornyot, akkor közel van már az otthonom” – mondja a fiatal…

Keresztény vagyok. Hogy jó keresztény vagyok-e, nem tudom. Sőt! Aki ezt egyedül tudhatja, az Isten. Hogy jó keresztény vagyok-e – egy köznapi beszédünkben is gyakran alkalmazott szófordulattal élve –, istenigazából nem annyira érdekel, mert ennek megállapítását nem akarom mások elvárásaihoz, emberi megítéléshez, az annak való megfeleléshez kötni. Istenigazából ezért nem érdekel emberi szinten ez…

Kedves Testvérek! Ezzel a tartalmi összefoglalóval szeretnénk figyelmükbe ajánlani az Evangélikus Élet magazin legfrissebb számát. Olvassák szeretettel az Evangélikus Életet, és vigyék a jó hírét!

„A biztatás és az örömhír hangja mindenkihez el kell, hogy jusson. Abban kell láthatóvá válnunk, hogy rajtunk keresztül is felfedezhető legyen a krisztusi szeretet” – vallja Tóth Melinda Anna. Az Ózd–Putnoki Társult Evangélikus Egyházközség mindennapjaiban megjelenik a lelkésznő által képviselt szellemiség. Riportunkban bemutatjuk, hogyan is valósul ez meg a közösség életében.

Anyai nagyapám száznegyven éve, 1882-ben született, az első unokánkat pedig az idei év tavaszára várjuk. A száznegyven esztendőnyi távolság kizárja a személyes és közvetlen kapcsolat lehetőségét. Vagy mégsem?

Sorozatunkban lelkészekkel találkozhatnak olvasóink „háttérmunka” közben: elsősorban arról kérdezzük őket, miként készülnek a prédikációra, s eközben milyen tárgyak veszik őket körül. Czöndör Istvánt, a Csővári Evangélikus Egyházközség lelkészét sajátos körülmények között: futás közben kérdezte riporterünk istentiszteletre készülésének műhelytitkairól.

Portrésorozatunkban az egyházunk budapesti Üllői úti országos székházában szolgálatot végzőket szólaltatjuk meg indíttatásukról, munkájukról, céljaikról. Ez alkalommal Nebenführer Irén Olíviát, a jogi és testületi osztály testületi referensét mutatjuk be.

Ide el kell mennünk, ezt látnunk kell, erről írnunk kell! – fogalmazódott meg bennem, amikor a Magyar Evangélikus Tanácskozó Testület tavaly novemberi ülésén megismertem Lóczy Tibort, a Sajógömöri Evangélikus Egyházközség gyülekezeti vezető munkatársát. Elmentünk, megnéztük, átéltük, most pedig szavak és képek formájában átadjuk olvasóinknak azt az örömhírt, amelyet a Felvidéknek ezen a részén lá…

„Bár a népesség változik, az változatlanul elmondható, hogy Nógrád megye lakossága a templomát szerető, hűséges, hatalmas áldozatot vállaló, lelkészét tisztelő nép” – mondja Szabó András. A Nógrádi Egyházmegye esperesével, a vanyarci egyházközség lelkészével nemcsak a nagy és dicső múltra, gazdag hagyományokra tekintettünk vissza, hanem a jövő kihívásairól és lehetőségeiről is szót ejtettünk.